Alleluya

Na szóval nehéz év volt. Nekem egészségügyileg, szülőileg, mindenképp.
Mindezt feloldani itt volt a mai nap vagy inkább este, vagy inkább egy pár perc. A zongoraórán az Alleluyat tanulják szegények, spanyolul. Imádom Cohen bácsit, és ezt a számot is, de egy 8 éves mit ért meg ebből? Na mindegy mielőtt lefekszik, a szobájában énekelget, bementem hozzá, én is bekapcsolódtam csodás kappanhangommal, és teljes kakofóniában adtuk elő ezt a szép számot. Mialatt énekeltünk az jutott eszembe, hogy olyat csináltam amit apám sose, énekeltem a gyerekemmel, és ez mennyire jó, és elérzékenyültem. Jó volt valamit együtt, egyszerre csinálni, teremteni még ha csak egy percre is.

Panda de mierda

Lanyom: ne veszekedjunk mert olyanok leszunk mint Peter es Rocket.

(GOTG)

Nyaralas 2019

Ha már lanyom nem ir naplot, illetve mas jellegut.
Tōszavakban
Juli 26-27 falunap, l'amour a la Csongor, napszemcsi es mobil elvesztese Nora reszerol, ugy latszik, a szerelem tenyleg karos az agymukodesre es a latasra
Tobbszoros hisztisroham mindenki reszerol
Gyros es baranyborda zabikalas
Juli 28
Kriszta repterre
Mi megallunk parlamentnel, megreggelizunk a dunaparton, pisilni kell stb, Obi, kakilni kell.. Haza
Vihar, satrat majd elviszi a szél, turosteszta fozes, kipusztulas
Juli 29
Eso, pizzasutes, Nora gyurja a tesztat, hiszti, faluba le, seta  pisilni kell, kakilni kell.. haza
Juli 30
Delelott haz körüli melok
Delutan strand
Este szentendre Tibor
Augusztus elszallt hipp hopp.
Joseval hazahoztuk civicet, mostantol Rocinante a keresztsegben, aztan 4 nap ultra turizmus. BP 2 nap, Sztendre 2 nap es meg Lfalu
Noraval a vitak napi szintuek es egyre kimeritobbek. Szulokent mar szarnak erzem magam, legrosszabb apa a vilagon stb.
A haz nem halad, faradok, a kaosz no es eluralkodik mindenen. Nem a legjobb nyaram egyelore. Pedig lehet h az utolso ilyen hosszu.

7 évesen 14 éves

Szóval kevesebbet írok, mert napjaim nagy része kínszenvedés a gyerekidomítás poklában. Önmarcangolás, önelemzés, próbálkozás, kibukás, üvöltözés, bocsánatkérés, na ez a napi program.
Nóra 7 és fél évesen egy full tinédzser összes kihívását hozza, vagy ha nem, és ennél még nehezebb lesz a dolog - már pedig jó esély van rá - akkor jó lesz ha elkezdek szedni valami nyugtatót.
A saját csapdánkba estünk, mert ugye, nem akarjuk hogy mobilzombi legyen vagy tévézombi, pedig akkor életünk kényelmes és csöndes lenne a következő 10 évre, hanem próbáljuk rávenni, hogy foglalja el magát értelmesen, vagy együtt csináljunk valamit. Amiben az a kihívás, hogy mindent 5 percig csinál, tehát egy óra alatt az összes programot megcsinálta vagy lefikázta és kipipálta, amit ki tudunk találni. Megvannak a maga kis eszközei, minden áron velünk akar lenni, játszani kell vele, és mindent kikövetel magának. Ha tudtam volna hogy ilyen nehéz..... végül is akkor is ugyanígy csináltam volna mindent.

Eltört a kulcscsont

Szombat reggel, a hazautazás előtt 20 órával kb.
Hülyülünk Nórával az ágyon, tapossa a hátam, én meg megmozdulok, aztán puff csatt, üvöltéééééés.
Kriszta berohan, egyből sírva fakad. Gyerek üvölt de ezerrel. Vére nem folyik hálistennek. Mi fáj? Mutogatja a kulcscsontját amin egy pukli látszik középen. Na menjünk a sürgősségire. Gyorsan megröngenezik és már mutatják is, középen eltört a kulcscsontja, kb 30 fokban szépen lefele áll. Ájjjjjjj. Rossz nézni. Menjünk a kórházba , majd ott megmondják kell-e műteni. Ok. Kórház, doki, nem, nem műtik, elég valami szivacsos merevítő rá, azzal nem tud mozogni. Egy hétig maradjon otthon, utána 3 hét míg a kötés rajta marad.
Na ennyi a hazaútról.
Hálistennek nem sír, nem fáj neki, elvileg jól van.

boldogság

A legnagyobb boldogság az, hogy a gyerek egészséges. Néha látok az utcán tolókocsiban kisgyerekeket és nagyon összeszorul a szivem.
Esténként elviszem usziba, közben jókat dumálunk a suliról, sőt angolul is elkezdett velem beszélgetni ami tök jó.
Vasárnap volt az első zongora koncertje. Minden gyerek előadta a maga kis 30mp-es darabját. Jó volt.
Szombaton meg Blanesban voltunk, sétáltunk, lustiztunk, felmentünk a várba, kellemes nap volt.
Szóval elégedett vagyok. Vagy boldog?

2019

Mennek az évek, egyre gyorsabban.
A gyerek nő mint a gomba, egyre erősebb, jót tesz neki az úszás, habár úgy veszem észre nem viszik túlzásba, nem erőltetnek semmit, inkább laza lötyögés, de még így is. Szerintem sokkal többre telne tőle de hát ha alacsonyak az elvárások, mit tegyünk.
Egyre többször visszamondja, amit mondunk neki, hogy a család a legfontosabb, nem a pénz stb. Ez jó.
Most épp pénzköltésben jeleskedik. Ami kis pénzt kap azt elcseszi Lol Babákra meg ilyen kártyákra. Próbáljuk rábeszélni hogy gyűjtsön valami komolyabbra de falra hányt borsó.
Ja meg a macska. Pszichopata ahogy José nevezi. De tényleg. Harap, karmol, egy állat.
Már alig várom a nyarat, hazamegyünk a kiscsajjal és elleszünk a kertben meg a faluban.