Amikor minden szép

 Mostanság többször úgy érzem, hogy minden ok. Kivéve persze az egész világot. De legalább a gyerekkel minden ok. Jár edzésre, erősödik, tanul, persze kell a noszogatás avagy üvöltözés néha, de azért megy minden a helyes úton és büszke vagyok rá. Szeretek vele együtt lenni, jól elszórakozunk, jó társaság. 

Bohemian Rhapsody Wayne's world stílusban

 Új hobbink Nórával, hogy a kocsiban Queen számokat énekelünk, lehetőleg torkunk szakadtából. Nem szeretném külső hallgatóként elszenvedni, de együtt csinálni valami ökörséget a gyerekeddel, az tuti dolog. 

Péntekenként KFC vacsi és irány a falu. Ott aztán lehet nagyszerűeket vitázni arról, hogy csicskáztatás-e, ha megkérem, hogy mosogasson el... jó fejek a mai tinik. 

Debrecenbe kellett menni

 Vannak a kötelező versenyek, amikre menni kell, nincs apelláta. Mivel még nem volt bringája, ezért Aquatlonok jöttek szóba, az első a Margit szigeten, a második már Debrecenben. Kriszta intézte a szállást én meg a szállítást. Lementünk szombaton, megnéztük a várost, bár leginkább ez a Mihály napi vásárban való ődöngés volt, és hullafáradtan aludtunk el este. 

Másnap reggel indulunk az usziba aztán jött az első meglepi, Nóra a saját medencéjében első lett! Ez nem azt jelentette hogy ő lett a legjobb, mert két medencére való lányka is volt, és összesítették az eredményeket, de akkor is láthatóan hatalmasat fejlődött, irgalmatlan jót úszott. 

Utána hosszú pihi és délután jött a futás. Újabb meglepetés. A gyerek kb 40 másikkal indult egyszerre, kiment a külső körre és szép lendületes futással felment a 3. helyre. Csak kamilláztunk, hogy mi történik. Aztán simán bírta végig a harmadik helyen, sőt a célegyenesben, mikor a 4. kislány begyorsított és le akarta hagyni, a gyerek odalépett a gázra és beszáguldott a célba. Őszintén, mindenki le volt döbbenve. 

Az izmai is szépen fejlődnek, kialakultak a jó kis bicepszei, a humora a régi, szóval egy kis csoda. 

Újra itt

 Rég írtam. 

Sűrű volt az élet. 

Otthagytuk spanyolhont, különváltunk, de sikerült megoldani, hogy a gyerek ne vesszen el az életemből. 

Szóval az utóbbi 2 év nem volt egyszerű. A gyerekkel sem. Azt mondják, kis kamaszkor, hááát nem is tudom, inkább olyan mint egy full 18 évessel élni, akinek hatalmas szája van és már rohadtul nincs eszközöd amivel szabályozhatnád. 

De Nóra csak 11 éves lesz, de a szája egy 18-20 évesé és nagyon nagy az egója. 

Persze lehet, hogy a sok változás is belejátszik, de akkor is. 

Mindazonáltal hozzáteszem, jól vette az országváltással járó bonyodalmakat, beilleszkedett a suliba, kénytelen-kelletlen csinálja az edzést is. Ez mind dícséretre méltó. 

Bárcsak könnyebben ki lehetne vele jönni. Bárcsak ne lennénk mindhárman iszonyatosan makacsok és rugalmatlanok. Bááárcsak.