Mióta megszületett a pici, sok emberben azt látom, hogy ő is valakinek a gyereke, valaki csecsemője volt és ugyanúgy csodálták, mint mi a miénket. Fura a metrón mindenki helyébe csecsemőket képzelni, de egyben nagyon békés dolog is.
Tegnap este csomót hülyéskedtünk vele, a fürdés már nagyon jól megy, semmi üvöltés, csak néz és csodálkozik. A törülközést már nem szereti annyira és etetéskor még mindig max 2 másodperced van a két cumisüveg közti cserére, egyébként megkezdődik a légvédelmi szirénázás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése