Anyucika bejegyzése

Minimuki mondásai:

Nénje solita elment a csuccsu.

Seguro que elbújt.

Nóra a mondatalkotás mellé a szadizmust vette fel új időtöltései közé, ami abban merül ki, hogy igyekszik minél nagyobb fájadalmat okozni és közben lesi a reakcióinkat. Módszerei közé az alábbiak tartoznak: összecsippenti a nyakbőrünket, majd csavarint egyet rajta, belenyúl a szánkba és széthúzza a két szélét a két kezével, belecsíp/beleharap a karunkba/lábunkba/arcunkba vagy pedig csak csapkod bőszen, lehetőleg minél nagyobbat. Egyik nap nem “akartam” felkelni a délutáni szunyókálásból, erre úgy pofonvágott, hogy majd leesett a szemüvegem. Nyilván rászólunk, és nyilván verést veréssel nem kezelünk, csak akkor felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni hogy abbahagyja? Mert nem úgy tűnik egyenlőre, hogy bármi is meghatná. Ha rászólsz és lefogod a kezét, akkor csak vigyorog, ha ráütsz ne adj Isten, akkor is vigyorog….ha megbünteted és mondjuk kiállítod a folyosóra, röhögve elrohan tizedmásodperc múlva. És közben persze nem lehet rá haragduni, egy percnél tovább, mert olyan repertoárja van vicces arcokból, hogy az újkeletű stand-up komédiások mind beállhatnának hozzá kisinasnak. J Meg persze utána rögtön jön a vigasztalás is az elnyújtott Aaaaanyaaa kiáltással és belerepül a karomba, mintha a világ legnagyobb cukor-bogyója lenne. Aztán jön az elolvadás….Jedi bábuk vagyunk mindketten, nem vitás. Apukájának hála már ezt a kifejezést is megtanulta és vidáman kiabálja az arcomba: Anya, Jedi bábu, anya, Jedi bábu!

Aztán már megtanulta elmondani a Pont-pont-vesszőcske rajzolós mondókát, meg a Cirmos cica haj kezdetű éneket, aminek mondjuk csak az első sora megy, a többit halandzsával egészíti ki, ugyanebben a stílusban nyomja az A part alatt kezdetű nótát is…

És mostmár szétszedtük Nénje segítségével (kösz Nénje!) a kiságyat is, így már mint az igazi nagylányok nagy ágyban alszik. Az első pár éjszaka kicsit necces volt, mert még mindig azt hitte, hogy nem tud kijönni, ezért mindig kiabált, amikor pisilnie kellett, de mostmár megszokta, hogy a bili ott van az ágy mellett, amiről le tud jönni és szépen ráül egyedül…tegnap majdnem történt egy kis baleset, mert elfelejtettem bekészíteni a bilit, aztán olyan fél éjfél körül felébredt, sírt, és zombi üzemmódban komótosan lemászott az ágyról, letolta a pizsigatyit és már ült is le a szőnyegre…. Bádi, a szuperapu az utolsó pillanatban érkezett, hogy alátolja a bilit, és megmenekítse a szőnyeget a szégyentől. J Utána még sokáig röhögtünk….

Meg aztán nagy utánzóművésszé is vált, hallom ahogy a játékmackóinak magyarázza, hogy mit is kéne csinálniuk, ahogy én szoktam, vagy elsorolja, hogy mik fognak történi: vamos a banyo (megyünk a fürdőbe), comer (enni), tévé y a dormir (és alvás). Aztán minden este mese is van elalvás előtt, ezért aztán azt is szoktuk játszani, hogy én fekszek le aludni és a Nóra engem imitálva mesét olvas a könyvéből, totál halandzsa-nyelven. Az új kedvenc könyve az Ancsáéktól kölcsönkapott Anna-Peti-Gergő, ezt akár egész nap lehetne neki mesélni. Már gondoltam rá, hogy hasonló stílusban én is írok neki meséket, ahol a Nórával történnek mindenféle kalandok, az lehet, hogy mégjobban tetszene neki.

Nagyon érdekli a wc-zés témaköre is, mivel mi általában megdícsérjük a produktumait, ő is mindig bejön érdeklődni, hogy nekünk hogy sikerül, szétröhögöm magam, ahogy megpróbál megtartani a klotyó felett, aztán megnézi, hogy mi sikerült, majd ha látja a végeredményt, akkor megdícsér: - Muy bien, anya! (Nagyon jó, anya!) J

Mostanában Péter többször volt otthon (Magyarországon), ilyenkor mindig nagyon hiányzik a kiscsajnak, naponta 50x is elmondja, hogy Apa elment az avion és a kis kezével mutatja, hogy felfelé….a bölcsiben mesélték, hogy azt játszotta, hogy felhívta telefonon az apukáját és utána elsírta magát. Még jó hogy van skype, így némiképp lehet enyhíteni a hiányon és a nagymama is láthatja a kisunokát, aki félpercenként ki- és belibeg a képernyőbe. Ezért aztán a mama el is nevezte Villám kisasszonynak. Aztán mikor megjön az Apa, akkor van nagy öröm és az ajándékok láttán sikoltozás.

Hát így telnek mindennapjaink Minimuki Földén.