Ja, röpül az idő. Az ember észre se veszi és eljönnek azok a kis-nagy mérföldkövek amik egy gyerek fejlődését jelzik. Első szó, első mondat, számok stb.
Már a colegioban is a 4es 5ös számokkal foglalkoznak, meg a síkidomokkal, alapszinten, hogy mi hasonlít egy körre, négyzetre stb. Otthon reggel a tintahalak lábait számoltuk és már le is írja mellé a számokat.
Tegnap ígértem neki valami kis ajándékot, mert éjjel a pelus száraz maradt, és nagy volt a csalódás mikor hazaállítottam egy játékos aktivitis könyvvel, de ma reggel már tetszett neki.
A tanárnő széjjel dícsérte ismét, hogy bárcsak minden gyerek ilyen lenne. Nekem meg hízott a májam is....
Egyébként a tanárnőnek két piercing van a szájában és az orrában és ettől még nagyon aranyos és kedves, bár otthon kötve hiszem, hogy ezt megengednék. Hogy ez rossz vagy jó-e? Mármint hogy felszínesen a külső alapján ítéljük meg egymást és a tanárokat is? Hát kötve hiszem.
Ja és a kiscsávó aki mindenkit ver az osztályban egyik délután lepuszizta a lányomat. Erre kérdem kifele menet a kiscsajt, hogy ez meg mi? Mondja hogy adott puszit neki, mert ma nem verte meg..... ööööööö
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése