Vannak pillanatok, amikor megértem, hogy mennyire jó is nekem és milyen szerencsés vagyok. Ezek nem nagy pillanatok nagy eseményekhez kötve, csak amikor elér csöpp agyamba a felismerés, hogy milyen jó is minden.
Reggelente már bringával járok, így Nórával együtt megyünk le az utcára, ott felteszem a brinyóra és eltolom a suliig. Kinyitja nekem az ajtót, hogy ki tudjak menni és egész úton beszélgetünk, ő meg nagyokat köszön az ismerős paki zöldségesnek meg mindenkinek.
Ilyenkor tudom, hogy szuper minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése