2017. szeptember 23., szombat

Fel a csúcsra

Elmentünk felmászni Vall de Nuria-ra-ba, mittomen. Gyönyörű hely, télen síparadicsom, nyáron kirándulóhely, méregdrága fogaskerekűvel 15eu egy út, 25 eu odavissza. Elmentünk Queralbs faluig kocsival, leparkoltunk és onnan gyalog fel. 9km táv, 700 méter emelkedéssel. Nóra végigcsinálta, le a kalappal. Én is majd kipusztultam mire a 90 kilómat felrángattam a hegyre. Mindez jó sziklás talajon, nem volt leányálom. Azt se mondom, hogy nem volt semmi hiszti, de nem volt sok hiszti. Próbáltuk mindennel motiválni, ígérgetés, zsarolás stb. Többé kevésbé sikerült is. Mentünk 4 órát a pihenőkkel, pisi és kakiszünetekkel együtt. Csodás a hely és fent 2000 méter felett azért már eléggé hűvös van, főleg ha lemegy a nap. Utána visszajönni BCNbe mint a szauna. Jó nap volt. Majd jönnek a képek.

2017. szeptember 17., vasárnap

PÁLINKA

A kocsiban megy éppen Majka száma a Belehalok, aztán éneklik hogy "Szólj rám, ha egyszer véletlen összefutnánk egy másik életben. Erre Nóra hátul elkezdi ismételgetni és kérdi hogy tényleg találkozunk egy másik életben? Hát mondom, lehet, attól függ hiszel-e a reinkarnációban. Erre hallgatás. Aztán megszólal: PÁLINKA!
Így kell a bonyolult exisztenciális problémákat megoldani. Pálinka. Ennyi.


2017. szeptember 11., hétfő

A mini tini boszorkány

Ritkán írok tudom. Oka van.
Senki nem szereti a kudarcélményeit megosztani a világgal. Az hogy egy 5 éves kiscsaj napi szinten kikészít - néha kettőnket is - na az nem dicsőség.
A júliust még kibírtuk kettesben, uszoda, úszótanfolyam stb. Az augusztus eltelt utazással. De a helyzet egyre durvább. Az a kis angyalka akit imádunk egy szemtelen, pimasz kis pukkanccsá változott aki csak követelőzni tud és cserébe megígér dolgokat, amiket aztán nem tart meg.
Ha ezt majd nagykorában olvassa - olvassuk - remélem jókat röhögünk rajta és nem lesz sértődés.
Szóval Kriszta leginkább egy taposóaknára hasonlít, nem tudni mikor robban, de akkor nagyot. Én meg mint egy gőzkazán, csak nő a nyomás aztán egyszerre bummmm. Hát így megy ez.
Közben a kis nyelvész löki a poénokat főleg másoknak, pl:

- Nekem nincs testvérem, sajnos csak családom van.

- Elaludtam mint egy sült csirke.

- (Apát lökni a parton görkorival) nem nehéz és sefingta le a fejem.....