A gyerek mostanában abban a tudatban él, hogy itt ő a fő döntéshozó, mi meg a bólogatók. Ha ez nem így van, akkor balhé van, hiszti, sírás, dühroham. Egyik nap úgy felbosszantottam a polgári engedetlenségemmel, hogy belémharapott egy jó nagyot.... Gondoltam felképelem, vagy valami, de aztán nem tettem. Minek? Próbálom meggyőzni, hogy itt nem ő a főnök, de szerintem a suliban megbeszélik egymással, hogy igen. Kííínos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése