nehéz napok

Úgy érzem az első 2-3 hónap eléggé hawaii volt és most megjött a reality. Esténként Minimuki kiismerhetetlen, ha elfárad, ha éhes vagy bármi baja van, azonnali üvöltéssel jelzi. Nehéz etetni és tisztába tenni is, pedig ezen eddig mindig vigyorgott. Ötleteink kezdenek kimerülni, mert ha éhes azért üvölt, ha túl sokat evett, akkor meg azért.
Amikor alszik azért az még mindig tündéri. Reggel Kriszta már berakta az ágyba, mert már ő is majd elaludt a nagy etetésharcban. Ott elprünytögött kicsitt azt elaludt, mint egy lemerült R2D2.
Azért hozzáteszem, az esti játék mindig vicces, kárpótolja az embert az éjjeli zajártalomért.
Hab a tortán, hogy a csodás új lakásban a gázkazán beadta a kulcsot, melegvizet csinál, de nem fűt. Jeeee. Ma reggel 17 és 18 fokokat mutattak a hőmérők. A tulaj meg spórolósan és ráérősen próbálja megoldani a dolgot, bezzeg a havidíj beszedésekor nincs spórolás....
Na mindegy, a gyerek erős lesz és ellenálló és anyukája is. Majd este jégcsákánnyal lefejtem róla illetve róluk a feles jégtömböket. A hűtőt ki is húzhatom hehe.