Szombaton kirándultunk Badalonába. Szép az idő, gondoltuk idilli lesz a babával, majd nevetgél és élvezi a napsütést és szaladunk a szivárvány alatt a nedves homokon és minden énkicsipónim rózsaszín hangulatot áraszt.
Mekkora tévedés. A gyerek jobb szeret otthon lenni, mint bárhol odakint, szóval a part vagy a park nem annyira vicces neki mint mi hittük. Egy darabig elvan, aztán sír, bármit is csinálunk, a rózsaszín pónik meg leborotválják a sörényüket és rituális öngyilkosságot követnek el. Szép sorban. Azt hiszem addig volt nyugton, amíg a nyakamba vettem és sétáltunk egyet a parton, akkor bambulta a hullámokat, legalább tudtunk csinálni pár PR fotót.Vasárnap ugyanezt eljátszotta a szép parkban Hospitalet és Cornella határán van. Ilyenkor jönnek a találgatások: lehet, hogy a napot nem bírja (vicces lesz Spanyolországban), lehet, hogy éhes (lehet, mert mindig éhes), lehet, hogy csak egy otthonülő típus, stb stb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése