2012. augusztus 14., kedd

Esik, kel, üvölt

Bizony a járni tanulás magával hozza a sérüléseket. Olyan magabiztos a kiscsaj, hogy bárhonnan leveti magát, legyen az az ágy vagy bármilyen magaslat. Ennek a vége hatalmas üvöltés persze. Végre legalább a kádban nem borul fel állandóan, sőt már szépen hagyja hogy megfürdessem. A kádat tele kell rakni mindenféle játékokkal, műanyag kanállal, buborékfújóval és egy kis törcsivel amiből nagy örömmel szipákolja ki a szappanos vizet. A játszótéren is már nagy sikerei vannak, ismerkedik a többi gyerkőccel, némely kutyának meghúzza a haját, szóval mindenki kedvence, csak a kutyák menekülnek előle. A tengerparton is összejött két kis csoki gyerkőccel, úgyhogy nagyon világpolgár az én lánykám.
Egy bibi van, pár napja rákapott a hajnali üvöltésre, és amikor azt mondom üvöltés, nem túlzok, gyakorlatilag a légvédelmi sziréna elbújhat mellette, a szomszédoknál felgyúllad a villany, nekünk kipattan a szemünk, hogy ez meg mi a ....
Aztán kap kaját de addig amíg az elkészül folyamatosan üvölt, és utána is még egy kicsit a miheztartás végett. Aztán a végén az ágyunkban köt ki és felváltva ül az én vagy Kriszta fejére.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése