2012. november 8., csütörtök

néha egy sárkány, néha egy királylány

hát igen. Néha cuki, néha elviselhetetlen. Ezt naponta többször is tudja váltogatni. Amikor cuki az tündéri, most szeret rajtam is csüngeni, nem csak anyján. Tegnap heverek a heverőn, ő meg a hasamon fekszik és ő is bámulja a tévét, de néha szépen felemeli a fejét és teljes erővel hátra csapja a bordáimra. A mendemondák szerint én is eltörtem apám bordáját egyszer még kis koromban, úgyhogy kölcsönkenyér visszajár valszeg.
A sárkányság mostanában abban merül ki, hogy iszonyat akaratos és hisztis lett a kiscsaj. Ha valami nem úgy van ahogy neki tetszik, üvölt, kifeszíti magát, bömböl, stb. És a bölcsiben sem akar már reggel bent maradni, mindig hiszti van, ahogy meglátja az ovónénit. brrrrr.
Ezen a héten kocsival mentünk a bölcsibe, mert szarul voltam én is és ő is köhögött. Hát lassabb mint bringával. A bölcsinél még csak csak le lehet parkolni, bár a spanyolokat semmi sem izgatja és leparkolnak a második sorban simán és ott hagyják a kocsit amíg valaki nem dudál mint állat. De aztán a melóhely környékén találni valamit, na az lehetetlen. Általában 10 percet keringek és utána az irodától 10 perc sétára leparkolok. És elkések rendesen. Bár elég elnézők velem, ezt meg kell hagyni....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése