Nóra továbbfejlesztette repertoárját.
Legújabb mókája, hogy fel-le tudja kapcsolni a villanyt bármelyik szobában és ezt ki is használja. Nagy örömmel sztroboszkópozik vagy csukja rád a villanyt amikor a legkevésbé számítasz rá.
Vettünk neki egy kis zongoraszerű játékot amin van dobgép, na azóta diszkóritmusban telnek napjaink.
Ami kábelt elér, azt addig húzza, amíg meg nem kaparíntja és a napi ezer "NEM" kábé annyit használ, mintha Hulkot próbálnád kártyavár építésre tanítani.
Az orra egyfolytában folyik a szegénynek, már azon gondolkodtam, hogy a hátára szerelek egy zsepiadagoló készüléket. Persze az orrszívót továbbra is útálja, pedig csak az tud megbírkózni ennyi cuccal.
Ja, másik nagy játéka az, hogy bedugja az ujját az orrába és amikor elveszem a kezét, akkor hangosan röhög és már csinálja is a másik kezével. Hát így...
2013. január 29., kedd
2013. január 24., csütörtök
szkafi
Kislányunk új neve Szkafi, a kezeslábas miatt amiben véééééégre hajlandó rendesen aludni üvöltés nélkül az éjszaka közepén. Juhúúúú mekkora találmány.
2013. január 22., kedd
Én kicsi komodói sárkányom...
Legújabb ötletünk: gyerekjáték Én kicsi komodói sárkányom néven. Többféle szájszaggal kapható.
a mentális átrugdosás2
Az előző bejegyzés megírása után figyelmeztetett Kriszta, hogy kimaradt a "gondolatban" szó az átrugdosás elől!
Hoppá, micsoda Fraudi elszólás.
Egyébként az éjjel nyugodtan aludtunk. Hogy miért azt csak találgatni tudom. Lehet, hogy az új bélelt éjjeli kezeslábas tette meg a hatását, és lehet, hogy eddig fázott a Muki, mivel a takarót motollaként lelöki magáról.
Ki tudja, a hipotézis még további tesztelést és bizonyítást igényel.
Mostanában meglepően sok szót próbál kimondani. Néha már hallani, hogy apa, anya, ATTA (ez valaminek a messzire való eldobásánál szokott előjönni), baba, próbálja mondani, hogy vau, meg utánozza mikor azt mondom neki, hogy oÓÓÓ!
Hoppá, micsoda Fraudi elszólás.
Egyébként az éjjel nyugodtan aludtunk. Hogy miért azt csak találgatni tudom. Lehet, hogy az új bélelt éjjeli kezeslábas tette meg a hatását, és lehet, hogy eddig fázott a Muki, mivel a takarót motollaként lelöki magáról.
Ki tudja, a hipotézis még további tesztelést és bizonyítást igényel.
Mostanában meglepően sok szót próbál kimondani. Néha már hallani, hogy apa, anya, ATTA (ez valaminek a messzire való eldobásánál szokott előjönni), baba, próbálja mondani, hogy vau, meg utánozza mikor azt mondom neki, hogy oÓÓÓ!
2013. január 18., péntek
a mentális átrugdosás
Már biztos sokszor idéztem Andrást, miszerint "aki azt mondja hogy még sose gondolt arra, hogy átrugdossa a gyermekét a szoba egyik sarkából a másikba, az hazudik".
Hát azt hiszem nálam ez a határ már párszor eljött, hálistennek, megmaradtam a mentális átrugdosásnál és a verbális cifrázásnál.
A múlt éjjel, már Krisztánál is eljött a határ, legalábbis a verbális kifejezés erősen és kocsmai irányban módosult szókincse erre utalt. Amikor hajnali 3kor vérfagyasztó üvöltésre ébredsz és ez órákon át nem változik, az meglátszik az ember szókincsén. Én szépen tovább lapítottam az ágyban, mert ha én is kimegyek nem biztos hogy javul a helyzet, sőt. Ilyenkor egymást is elkezdik a szülők kostólgatni és a vége egy szép nagy összcsaládi duzzogás.
Hát azt hiszem nálam ez a határ már párszor eljött, hálistennek, megmaradtam a mentális átrugdosásnál és a verbális cifrázásnál.
A múlt éjjel, már Krisztánál is eljött a határ, legalábbis a verbális kifejezés erősen és kocsmai irányban módosult szókincse erre utalt. Amikor hajnali 3kor vérfagyasztó üvöltésre ébredsz és ez órákon át nem változik, az meglátszik az ember szókincsén. Én szépen tovább lapítottam az ágyban, mert ha én is kimegyek nem biztos hogy javul a helyzet, sőt. Ilyenkor egymást is elkezdik a szülők kostólgatni és a vége egy szép nagy összcsaládi duzzogás.
2013. január 12., szombat
Végre kirándulunk
Múlt héten megfogadtam, hogy elmegyünk valahova kocsival, és nem csak ülünk odahaza és várjuk hogy Nóra felébredjen délutáni szunyókálásából.
Na végre sikerült. Elindultunk Collserolába ami Barcelonát a nyugati oldalon öleli körbe és a világ legnagyobb városi parkja. Elmentünk Molins de Rei-be, onnan az erdei úton kanyarogva eljutottunk a Tibidabóra. Útközben láttunk egy féllábú versenybringást, aki hihetetlen erővel és kitartással kűzdötte fel magát erre a nem kicsit meredek emelkedőre. Riszpekt!
A Tibidabón leparkoltunk, Nóra be a háti cipelőbe és jót sétáltunk, fel a templomhoz. Ott találkoztunk egy igen rokonszenves idős bácsival aki egyrészt odavolt Nóráért, másrészt mutatta a fényképét a 7 unokájának, és látni lehetett rajta, hogy nagyon boldog.
Utána próbáltunk normális emberek módjára egy kávézóban elfogyasztani valamit, de ez Nórával enyhén szólva lehetetlen feladatnak bizonyult.
Próbálj meg elfogyasztani egy tortillát vagy bármit, miközben az öledben egy örökmozgó kiskukac mindent felborít, magára önt, leugrik, elfut, stb stb.
Mondtam is, hogy legközelebb inkább az út szélén megeszek egy szendót, de nem fizetek azért, hogy én égjek még :))
Utána szépen hazacsurogtunk, és szépen el is telt a délután.
A gyerkőc otthon még bemutatta tánctudását a kedvenc utube klipjére: Animal Sounds....
Na végre sikerült. Elindultunk Collserolába ami Barcelonát a nyugati oldalon öleli körbe és a világ legnagyobb városi parkja. Elmentünk Molins de Rei-be, onnan az erdei úton kanyarogva eljutottunk a Tibidabóra. Útközben láttunk egy féllábú versenybringást, aki hihetetlen erővel és kitartással kűzdötte fel magát erre a nem kicsit meredek emelkedőre. Riszpekt!
A Tibidabón leparkoltunk, Nóra be a háti cipelőbe és jót sétáltunk, fel a templomhoz. Ott találkoztunk egy igen rokonszenves idős bácsival aki egyrészt odavolt Nóráért, másrészt mutatta a fényképét a 7 unokájának, és látni lehetett rajta, hogy nagyon boldog.
Utána próbáltunk normális emberek módjára egy kávézóban elfogyasztani valamit, de ez Nórával enyhén szólva lehetetlen feladatnak bizonyult.
Próbálj meg elfogyasztani egy tortillát vagy bármit, miközben az öledben egy örökmozgó kiskukac mindent felborít, magára önt, leugrik, elfut, stb stb.
Mondtam is, hogy legközelebb inkább az út szélén megeszek egy szendót, de nem fizetek azért, hogy én égjek még :))
Utána szépen hazacsurogtunk, és szépen el is telt a délután.
A gyerkőc otthon még bemutatta tánctudását a kedvenc utube klipjére: Animal Sounds....
2013. január 7., hétfő
Kiskarácsony, kis családom...
Haladjunk visszafele az időben, így talán még emlékszek pár dologra.
Otthon izgalmas volt az élet, kissé nehezen fértünk el a régi szobámban, de már megszoktuk. Aztán Fehérvár, gyerek körbehordozása, vendégek fogadása, mindenki tök kedves volt és hozott csomó mindent Nórának. Ő meg élvezte a sztárságot és tánctudásával kápráztatta el a szerencséseket.
30-án szupernénje vigyázott rá, bár addigra ki volt pusztulva és szerintem akár magára is lehetett volna hagyni, mert csak aludt, mint a bunda. Szóval, mi megragadtuk a lehetőséget és elmentünk előszilveszterezni, ami igen jól sikerült és ezentúl minden évben beiktatjuk, ha rajtam múlik. Aztán másnap, habár meg voltunk hívva, hogy bulizzunk a családdal, a gyerek úgy döntött, hogy ő otthon bulizik és nem is hagyta annyiban 11ig, amikorra mi végkimerültünk és az új évet a dédikkel töltöttük, Mágnás Miskát nézve. Hiába, tud ez a gyerek, kikészít két felnőttet seperc.
Még Vadiéknál is voltunk, ott a millió legóval és Levivel meg Annával játszott fáradhatatlanul és a macska tűrőképességét tette próbára. No cats were injured during that night...
Grizzli kutya is rendesen viselkedett, csak a gyerek babáit próbálta megsemmisíteni vagy megbecsteleníteni, több kevesebb sikerrel.
A nagymamák, dédszülők és egyéb rokonok és ismerősök mind rendesen el voltak ájulva a picitől, ahogy kell. Nekünk meg már nem fér az elhízott májunk be a házba.
Otthon ugye elég hideg van Barcához képest, így a gyerekre ráadtunk egy nála 3 számmal nagyobb bélelt kezeslábast, amiben úgy nézett ki, mint egy michelin baba akit kereszteztek az duracell nyuszival...
Az egész napos izgalmak után hálistennek néha csak le kellett rakni az ágyra és úgy maradt, krisztus-pózban, reggelig.
Ja, igen, a repcsi. Eddig mindig végigaludta az utat, hát ennek vége. Ő a legélélnkebb és őt kell szórakoztatni nekünk és a teljes személyzetnek de még a többi utasnak is. Így a repülőút kissé megterhelő élménnyé vált, ami után mi zuhanunk be az ágyba és nem ő.
Mikor hazaérkeztünk, második hazánkba Barcelonába, a gyerek össze vissza szaladgált a lakásban, bement minden szobába és láthatóan nagyon élvezte, hogy végre otthon van. Hiába, mindenütt jó, de....
Otthon izgalmas volt az élet, kissé nehezen fértünk el a régi szobámban, de már megszoktuk. Aztán Fehérvár, gyerek körbehordozása, vendégek fogadása, mindenki tök kedves volt és hozott csomó mindent Nórának. Ő meg élvezte a sztárságot és tánctudásával kápráztatta el a szerencséseket.
30-án szupernénje vigyázott rá, bár addigra ki volt pusztulva és szerintem akár magára is lehetett volna hagyni, mert csak aludt, mint a bunda. Szóval, mi megragadtuk a lehetőséget és elmentünk előszilveszterezni, ami igen jól sikerült és ezentúl minden évben beiktatjuk, ha rajtam múlik. Aztán másnap, habár meg voltunk hívva, hogy bulizzunk a családdal, a gyerek úgy döntött, hogy ő otthon bulizik és nem is hagyta annyiban 11ig, amikorra mi végkimerültünk és az új évet a dédikkel töltöttük, Mágnás Miskát nézve. Hiába, tud ez a gyerek, kikészít két felnőttet seperc.
Még Vadiéknál is voltunk, ott a millió legóval és Levivel meg Annával játszott fáradhatatlanul és a macska tűrőképességét tette próbára. No cats were injured during that night...
Grizzli kutya is rendesen viselkedett, csak a gyerek babáit próbálta megsemmisíteni vagy megbecsteleníteni, több kevesebb sikerrel.
A nagymamák, dédszülők és egyéb rokonok és ismerősök mind rendesen el voltak ájulva a picitől, ahogy kell. Nekünk meg már nem fér az elhízott májunk be a házba.
Otthon ugye elég hideg van Barcához képest, így a gyerekre ráadtunk egy nála 3 számmal nagyobb bélelt kezeslábast, amiben úgy nézett ki, mint egy michelin baba akit kereszteztek az duracell nyuszival...
Az egész napos izgalmak után hálistennek néha csak le kellett rakni az ágyra és úgy maradt, krisztus-pózban, reggelig.
Ja, igen, a repcsi. Eddig mindig végigaludta az utat, hát ennek vége. Ő a legélélnkebb és őt kell szórakoztatni nekünk és a teljes személyzetnek de még a többi utasnak is. Így a repülőút kissé megterhelő élménnyé vált, ami után mi zuhanunk be az ágyba és nem ő.
Mikor hazaérkeztünk, második hazánkba Barcelonába, a gyerek össze vissza szaladgált a lakásban, bement minden szobába és láthatóan nagyon élvezte, hogy végre otthon van. Hiába, mindenütt jó, de....
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)