2013. szeptember 20., péntek

NéróNóra

Kislányunk nagyszerű politikus már most. Reggelente felajánlja a választás lehetőségét számomra (életképtelen félzombi), hogy vagy éktelen balhét csap és a vinnyogásával lesz tele a ház és a fejem, vagy nézhet egy Dórát. Amúgy sem túl erős akaratom ilyenkom hamvába dől és már nyúlok is a távkapcsolóért. És akkor 15 perc csönd....
Esténként ugyanez a műsor egy kis kínai piacos alkudozással fűszerezve.
- Gyere Nóra, nézhetsz egy Dórát! De csak EGYET!
- Dóra! Vúúúú, vááá..... Kettő?
- Nem kettő! EGY!
- Dóra, kettőő, egy Dóóóraaaaa! ..... Pocoyo?
- .......? (ide tetszes szerint beilleszthetők az Asterixből ismert halálfejes hieroglifák)

Reggelente a bölcsi fele már eltölt a rettegés, hogy mekkora balhé lesz. Már azért imádkozom csöndben a kocsiban, hogy bent legyen Xavi, az egyetlen csóka az egész bölcsiben, és Nóra nagy szerelme (ehh de útálom ezt a szót a lányommal kapcsolatban, kezdek el Vaderesedni).
Szóval ha Xavi bent van, akkor megúszom a reggeli sírást, üvöltést, és a nyakamba csimpaszkodást, mert Nóra odarohan Xavihoz, addig én taktikásan elzárom a termet eltorlaszoló szekrénykével a kiutat és elmenekülök. Hát így...

2013. szeptember 16., hétfő

hisztis

Ma reggel aranyos volt Nóra, egész addig míg ki nem léptünk a kapun. Ott én balra akartam menni amerre a kocsi van, ő meg jobbra és mikor ezt nem engedtem ledobta magát a földre. Hurrá. Felnyalábolom a kis majmot, és cipelem a kocsihoz. Aztán a kocsiban ismét normális volt, utána a bölcsiben is egészen addig a pontig, amíg be kellett volna mennie a közös kis terembe ahol vannak 9ig. Na itt jött az üvöltés, sírás, amit csak el lehet képzelni. Hiába beszélgettem vele, semmi. Aztán az ovónő lefejtette a nyakamból mint egy tépőzáras plüssmajmot, de ez a maki csak sírt és üvölt hogy apaaaaa. Na nekem is pont ez hiányzott ma reggelre, szuper szar közérzettel mentem a melóba.

2013. szeptember 9., hétfő

odahaza, idehaza

Voltunk otthon 2 hetet, és úgy tűnik Nórának nagyon tetszett a dolog.
Már a repülőn igen jól szórakozott, mi kevésbé. Két műanyag poharat húzott a lábára és abban pipiskedett mint egy balerina. A hátsó szomszédokat is jól elszórakoztatta órákon át.
Leányfalun Grizlivel barátkozott (elsőre persze tökre meg volt ijedve, mert Grizli ugatott örömében), bár azt el kellett magyarázni neki, hogy a kutya felé nem rugdosunk, mert most ez lett az új hobbi. A kertben mindent fel kellett fedezni, volt nagy jövés menés. Anyu is kipróbálhatta, hogy az emleti tanácsosztás és a gyakorlati nevelés mennyiben tér el egymástól.
Később lementünk a Sipos mamához, nagy offroad utazás volt, de megérkeznünk. Ott is kertbe ki (persze mezitláb), minden ehetőt lelegelni, minden mozgót megnézni stb.
Ezután Fehérvár, ahol ismét ő volt a sztár. Irgalmatlan étvágya lett, a zöldborsó főzelék lett a nagy kedvenc. Itt is felfedezte mindkét kertet, úgy ette a paradicsomot, körtét és szőlőt, mint egy kis hörcsög.
Aztán én visszajöttem, de ők még maradtak egy hetet.
Hirtelen elkezdett fejlődni a magyarja, elkezdett mindent utánozni és ismételgetni, úgyhogy már várom mikor mondja az első cifra káromkodását.
Ma visszament a bölcsibe, ahol azzal leptek meg, hogy pár napig csak pár órát lehet ott, mivel beilleszkedés stb stb. Hát erre mondom, hogy nekünk melózni kéne esetleg és se kutyánk se macskánk aki vigyázni tudna a gyerekre, szóval kis magyarázkodás után bent tartották Nórát. Néha úgy tűnik, hogy itt vagy senki se melózik, vagy mindenkinek kiterjedt családja van és ez elvárás is. Ha nem, akkor szívsz, mert mi 5kor zárunk, és olyan dolgokat találunk ki, aminek "normális" dolgozó ember nem tud megfelelni.