Na tegnap megkaptuk a magunkét. Szegény gyerek egész este üvöltött torka szakadtából. De úgy rendesen. Egymásnak passzolgattuk, amikor elfogyott a türelembogyó, masszíroztuk, mindent próbáltunk, csak hagyja abba. Azt hiszem a genfi egyezményben a tiltott kínzások közé fel kell venni Nóri sírását a visszhangos szobában, mert az killer. Aztán éjfélre megnyugodott, mi meg elpusztultunk. A szomszédok biztos örülhetnek az új lakóknak, akiknek a gyerkőce minden éjjel szerenádot ad a teljes lakóközösségnek. Részvétem.
Reggel persze cuki volt és vigyorgott ismét. Ki érti ezt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése