A nagy égés

Másfél éves lányom porig alázott.
Szombat, zuhogó eső, persze hülye ötlet, menjünk a shopping centerbe bevásárolni. ERRRORRRR!
Odamegyünk, Kriszta bemegy a boltjába, mi meg a kiscsajjal a sportboltba. Ki akar szállni a babakocsiból, ok, hülye apja megengedi. Bár ha nem engedi akkor kifeszíti magát, mint Hulk amikor átváltozik és vörös fejjel üvölt, szóval sok választásom nem volt. Persze egyedül tolni a babakocsit és szabadjára engedni miss kisördögöt nem nagy ötlet, úgyhogy gyorsan kijöttünk a boltból és csak nézelődtünk. Aztán meglátott egy csokisboltot, ahol a gyerekek elérhető közelségébe kihelyeztek csomó csokis aranycsomagolású pénzérmét. Abból kellett venni egyet. Ok. Aztán kifele menet még gondolta, hogy felmarkol egy tucatot. Azt visszaraktam, még civilizált módon és elhagytuk a boltot. Utána kezdődött a cirkusz. A kiscsaj nem akart megmaradni sehol, se a karomban, se a kocsiban, csak elmászni, miközben én meg próbálom visszatartani. Ha megfogom a karját, elhagyja magát mint egy rongybaba és összerogyik. hurrá. Akkor erősebben kell tartanom, de félek, hogy lila lesz a karja. Felveszem üvölt, feszegeti magát, mintha szörfözne és meregeti a szemét az égre, potyognak a könnyei, szóval totális káosz. Kábé 10percig üvöltött, minket néz mindenki, legalábbis én úgy éreztem. Életem legkínosabb 10 perce volt. Anyja sehol. Felhívni nem tudom, mert rángatózik a gyerek a kezemben, aaaaa. Ja, hab a tortán, hogy a szag alapján be is kakált, de ez már mindegy. A végén megszánt valami eladónő és átvette kicsit a Nórát, aztán befutott Kriszta is, én meg mondtam, hogy akkor MOST AZONNAL menjünk haza és 15 éves koráig Nórával nem megyek bevásárlóközpontba.
Csúnyán megbuktam mint apuka, mehetek évet ismételni...

A sátán (pink) kutyája

A gyerekkel elmentünk a kézműves vásárba hospitaletben a ramblán. Mondhatnám, hogy hiba volt, de nem az, mert a kis majom olyan boldog, ha kap valamit, hogy az érzés felbecsülhetetlen.
Amit kiszúrt magának kifinomult ízlésével egy
-elemes
-világítós szemű
-ugatós

-kalapos

-rózsaszín

kiskutya!!!!
Azt megállapítottuk Krisztával, hogy a legrondább dolog a műtakony után. A sötétben világítós szemei miatt lett a neve Sátán Kutyája. Félelmetes egy dög. De Nóra imádja. Úgy szorítja, hogy hallani, ahogy a kutyus motorja nyöszörögve próbál mozogni, de esélye sincs Hulki kezében.

Exorcist előadás élőben

Tegnap a muki éjjel kirókázta a kaját, remélem csak sok volt a zöldség és nem szívott be valami vírust ismét.
Ma reggel a lehető legnagyobb üvöltésre ébredtem és utána ez folytatódott hosszú percekig. Mikor belépek a szobába Kriszta kűzd a gyerekkel, az meg mint akit megszálltak dobálja magát, feláll, összeesik, sír, kiabál, hisztizik, amit akarsz. Ööööööö. Ha más gyereke lenne, már ott se lennék. Na de a sajátom. Próbáltuk ketten lenyugtatni, semmi eredmény, üvölt, sír, dobálja magát. Már ott tartottam, hogy kihívom az orvost hozzá, hátha súlyos fájdalmai vannak, esetleg vakbél, mittudomén. Aztán a konyhában megkínáltam egy keksszel és lássatok csodát, csend lett. Szépen elvette és elmajszolta és elkezdett mosolyogni meg motyogni. Áááááá. Mindketten leroskadtunk anyjával és megállapítottuk, hogy hülyék vagyunk....
A gyerekünk meg Lilo és Stitch egy személyben....

A lány akit szkarabeusznak hívtak

Kislányom egy csodás képességgel rendelkezik: a pelusba képes olyan szabályos gombócot teremteni, hogy az egyiptomi szkarabeuszok a szakmai irigység legsárgább színébe fordulnának ha meglátnák. Persze ez csak szerencsés napokon van, egyébként impresszionista ősrobbanás vár a peches elítéltre aki a tisztába rakást húzta.
Vicces amikor termeli a cuccot, megáll a konyhában, megkapaszkodik valamiben, a feje teljesen elvörösödik és nagyokat nyög, de amikor megkérdezzük, hogy van-e kaka, akkor azt mondja: No!
Egyre több szót használ már, néha mondja hogy gracias, bár ma már mintha köszit is hallottam volna és persze az állatok és a szülők és rokonok is fent vannak a leggyakoribb szavak listáján.
Ma elveszett a barikája, ami egy lapos fürdőkesztyűre emlékeztet és persze van egy feje, na ez súlyos. Kriszta már intézi az új birka importálását kishazánkból, mer "birkának lenni kell". Kész.

A bevásárlószatyi hinta

Nóra egyik kedvenc szórakozása, hogy odarángatja hozzám a bevásárlószatyit (azt az izmos típusút aminek vászon a füle) és vadul mutogat rá, hogy márpedig ő most hintázni szeretne.
Ilyenkor mindent eldobok és beleültetem a kölköt a szatyiba, majd terpeszben hintáztatom, ő meg rötyörészik.
Skótoknak nem ajánlott, mert a gyerek megáll a fejlődésben...
Reggel jön a nagy ágyba, mikor Kriszta már adott neki egy kiflit rágcsálni és felmászik hozzám. Finom kifli illata van, persze minden csupa morzsa lesz pillanatok alatt. Nagyon sokat tud magyarázni, mi meg a felét se értjük. Most mindenre azt mondja apájé, de ez szerintem teljesen mást jelent nála, mint amire mi gondolunk.