Na ritkábban írok, tény. Ennek oka, egyrészt az időhiány másrészt a gyereknevelés élménye kezd egyre kevésbé a felhőtlen, pónis, rétenszökdécselős tevékenységgé válni, ami azelőtt volt, vagy aminek hittük.
Eljött a kösd fel a gatyád és tarts önvizsgálatot ideje. Meghasonlunk önmagunkkal és saját szüleinkké válunk - amire megesküdtünk, hogy mi bezzeg sose - és nap mint nap röppennek a testi fenyítések és a verbálisok is.
A gyerek se kímél minket, új módszere a hozzám érsz egy tollpihével és olyan sírást csapok, mintha bedarálták volna a kiskutyámat! Ezen már lassan röhögünk, de néha mégse.
Estére elfárad mindenki, a mi tűrésküszöbünk is igen alacsonyra kerül, a gyerek is mindenért sír, kiabál, nyivákol, megsértődik és tiltakozik. Szóval klassz.
Hálistennek a jövő héten szabin leszek, ami azt jelenti, hogy több időm, türelmem lesz, és mehetünk Zanyóssal és Nórával világot látni meg minden.
Egyébként még mindig imádjuk, csak kissé nehezedett a pálya....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése