Kisapuci, kisanyuci

Így szólít minket Nóra mostanság. Vicces és aranyos.
Azért néha elviselhetetlen a kiscsaj. Vagy mi vagyunk még kezdő, felkészületlen szülők. Főleg én érzem magam rossz apának, főleg miután leüvöltöm az agyát a kis majomnak. Nagyon embert próbáló a mostani viselkedése, illetve mi még nem vagyunk felkészülve rá. A cipőfelhúzás fél óra.Visszabeszélés 24h. Nem engedelmeskedés, az is.
Felmászok mindenhova, ugrálok mindenen, ellopok mindent, elszaladok, sikítófrászt kapok stb stb. Na ezek nagyon mennek.
Egész napok telnek el azzal, hogy csak fenyegetéssel és zsarolással lehet rávenni a legegyszerűbb dolgokra is. Nem panaszként mondom, csak tényközlés. Az egyetlen fenyegetés ami bejön, a "kiraklak a folyosóra". Kész. Mi is.
Mindettől függetlenül imádjuk és szeretjük. És kedves és aranyos is tud lenni. És tündéri amikor táncol, meg amikor erőből odaszorítja az arcát az enyémhez, hogy az orrom belapul. :) 

az első mozi

Tegnap melóztam sajna és igy Nóra és Kriszta elmentek Emanuelékkel mozizni. Kissé sajnálom, hogy nem velem, velünk ment először a kis Muki moziba, de hát ez van.
Ma mesélte, hogy a "nagy tévén látta a pulpót vagyis polipot", eltartott kis ideig mire ezt leforditottam és felfogtam. A madagaszkáros pingvineket nézték meg, Kriszta szerint is tök jó volt, csak hát a Makinak még egy kicsit hosszú.
A hétvégén velünk volt Mot, az osztály kabalája egy lila hajú figura, akit el kellett cipelni mindenhová és lefotózni. pipa...

Egy hét a csajok nélkül

És mire visszatérek Nóra ismét többet beszél, új szavakkal és kifejezésekkel lep meg.
Annyira jó látni, ahogy örül nekem amikor érte megyek, igazán megható.
Már azt is mondta: Apa, no te entiendo.... Na, kezdődik. Nemsoká a spanyolomat Fekete Pákó magyarjával fogja összehasonlítani...

dolgok amiket szeretek

- ha kislányom bekeni az arcomat borotvahabbal, a borotválkozás után meg aftershave-vel.
- ha azt mondja: Nora szereti apukát.
- nézni amikor szétterülve alszik éjjel békésen.
- megérteni amit mond, főleg ha még sose mondta előtte.
- hallgatni ahogy evés közben mörmög magában.

A kicsi és a nagy Hulki

A gyerek mindig feldobja a napunkat.
Tegnap pölö a tükör előtt feszítettünk miközben a lehető legádázabb pofát vágtuk és hörögtünk amúgy bádibílderesen.
Siráááály.

A láthatatlan csucsesz

Nórával állandó a harc a csucsesz -édesség- fogyasztás miatt.
Minden nap egy állandó alkudozás.
Kérek csucseszt.
Nincs csucsesz.
KÉÉÉREK CSUCSESZT!
NINCS CSUCSESZ
aztán később
 kééérek csuuuuucseszt hüpp hüpp
jólvan, pakolj össze, kapsz egyet.
kettőt? Hármat? (Nagy szemek)
Neeeem. egyet.

Erre ma az ovi előtt elkezdünk beszélgetni és valamit magyaráz a csucseszről.
Már mondom neki reflexből, hogy nincs csucsesz, erre összecsippenti az újjával a semmit és odaadja nekem: - Tessék csucsesz.
- jééé, képzeletbeli?
- igen.
- Te is kérsz?
- igen.
- jó tessék.

Hát ennyi. Néha nem a valós dolgok kellenek, hanem csak a gesztus, az érzés. Többet lehet tanulni egy gyerektől mint bárki mástól.

Szösszenet

Lányunk újabb aranyköpése:
 - Befingtam en mi boca (a számban). -- Gevi translator-- Böfögtem

aranyköpés folyt köpp

- Aqui en el bok hay dos pok!
forditás: itt a bokorban van két pók!
- La Nora es muy princesa avagy A Nóra nagyon hercegnő

Pastel de Darth Vader

Multkor beszelgettunk Noraval a szulinapomról, meg az övéről ami közeleg és kérdezem tőle hogy mit kérne:
- Pastel de Dart Véjder - DV tortát!!!!!!
Elöntött a büszkeség, nna.

És egyébként én is azt kaptam Krisztától a szülinapomra! Nagyon kúúúl.
Most pedig rohanok, mert kiadták a Csillagok Háborújás sisaksorozatot, és ma Darth Vader sisak van az újsághoz, jippppííííííííííííí.

Mama Mia, Vall de Nuria és az állakerti kalandok….

Legutóbb ott tartottunk, hogy elhúzunk a hegyekbe hétvégére, ez meg is történt, festői környezetben, szuper kis bungaló, mindebből Nórát leginkább a kempingben lévő játszótér érdekelte, és hangos hisztibe kezdett, mert először mégis inkább kipakoltunk, és csak utána vehette birtokba a parkot. A házikóban 3 szoba volt, Nórát a mamával egy szobába helyeztük, hogy ne érezze magát egyedül az idegen helyen, előző héten már úgyis összehaverkodtak, ui. ingajáratban hol a kölcsönmacsek, hol Nóra látogatott át éjjel anyuhoz, ebből az utóbbi rendszeresen  a mama ágyában ébredt. Szóval MiniDiktátor elérte, hogy szélsebességgel kipakoljunk és meginduljunk a játszótér és a falu felé. A magas csúzdán halált megvető bátorsággal száguldott a mama karjaiba, nem tudom mi történt volna, ha anyu épp nem áll ott a csúszda végénél. Aztán megkezdtük a süllyedést az erdei ösvényen a falu felé, amitől először vonyított a gyerek, a hordozására cipelt hátizsákba pedig semmiképpen sem akart beszállni, majd aztán rájött, hogy nem olyan rossz móka az erdőben sétálni, mert van egy csomó érdekesség, mint pl. a szeder, amit két pofára tömött befelé, tobozok és szálldosó pillangók….Laza 40 perc sétával meg is érkeztünk a faluba (a 40 perc Nóra és a japán turista miatt kellett, aki a rövid idő leforgása alatt 200 képet készített…). Itt aztán sétáltunk egyet, bevásároltunk a kisboltban, Nóra felfedezett egy másik játszóteret is, ahol aztán kicsit letáboroztunk ,papisan meguzsonnáltunk, míg a gyerek a helyi kiscsákókkal haverkodott és egy totyis kisfiút felszólított, hogy kövesse őt az alagútba. Ezután az irányt a kemping felé vettük, és viszafelé a technikának hála hajlandó volt beülni a hordozóba, ha bekapcsoltam neki a mesét a telómon. J A kempingben aztán még megmártóztunk a medencében, ezt Nóra felettébb élvezte, mivel nem hullámzott úgy, mint a tenger. Egyik medencétől a másikig rohangált habszivacsos úszómellénykéjében, mindeközben őrült kacajokat hallatott, majd nagy csattanásokkal landolt hol az egyik, hol a másik medencében. Ezt egészen addig csinálta, amíg sötét lilára nem lett a szája, mert akkor ráparancsoltam, hogy jöjjön ki. Ezután a házikóban még jó meleg vízben lezuhanyzott, ez nagyon tetszett neki, aztán hagytam egy kis mesét nézni, miközben kapott egy kis vacsit. Mi is megettük a kis konzervjeinket, de később mégis elmentünk vacsorázni a kemping éttermébe, ahol két nagyon lassú bácsi szolgált fel nagyon finom grillezett nyulat, aminek a nagy részét a Nóra ette meg, mint címeres vércse. J Persze közben ki-be rohangált az étterembe, és mindig épp egy húscafat lógott ki a szájából, tiszta Croods baby (https://www.google.com/search?q=croods+baby&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=5QXyU76aPOLn8gG7ooCADA&sqi=2&ved=0CBoQsAQ&biw=1188&bih=559#facrc=_&imgdii=_&imgrc=N5mKiTdSQFjLGM%253A%3BHb25RqxTDIkFIM%3Bhttp%253A%252F%252Farchives.deccanchronicle.com%252Fsites%252Fdefault%252Ffiles%252Fmediaimages%252Fgallery%252F2013%252FMar%252Fthe-croods-stills-20.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Farchives.deccanchronicle.com%252F130418%252Fentertainment-hollywood%252Fgallery%252Fcroods-stills%3B620%3B376), de már beszéltük, hogy a Maugli név is tökéletesen illene rá. Másnap fogaskerekűvel felmentünk a hegytetőre, itt is Nórát leginkább a rohangálás érdekelte, meg a mindenhová felmászás és a tőlünk való legmesszebbre elszaladás, de azért jól elvoltunk.

A következő hét aztán változó ritmusban telt, a kis szörny felváltva borította ki apukáját vagy a mamát, vagy éppen engem. Aztán szombat reggel anyu hazautazott, és bár a gyerek előző este nem volt hajlandó neki puszit adni, miután anyu elment felriadt, és hangosan kiabálni kezdte, hogy –Mama, mama, puszi, puszi! Egészen meghatódtam…..

Vasárnap aztán elhatároztam, mivel Péter úgyis dolgozott a hétvégén, hogy elviszem kismancit az állatkertbe. Error!!!! J Az állatok kábé csak az első 10 percben érdekelték, utána számomra megkezdődött a vesszőfutás ill. a hogyan navigáljunk az emberek között babakocsival és fényképezőgéppel, úgy hogy közben az előttünk rohangáló gyerek ne másszon be a struccokhoz. Szerintem aki látott, az megállapíthatta, hogy a leggenyóbb anyuka vagyok a világon, mert a gyereket csak a hajánál tudtam elkapni a struccok karámjánál, hogy be ne rohanjon közéjük, aztán még menedzselte, hogy amíg a kengurukat vagy miket néztük, akkor a korlátról még hanyatt essen, és beverje a betonszegélybe a fejét, mindezt úgy, hogy ott álltam mellette és esélyem sem volt elkapni…. Szóval megállapítottam, hogy legközelebb ilyen kalandra minimum 1 v. 2 plusz felnőtt társaságában vállalkozom csak. Azért remélem tetszett neki az állatkerti kaland. Az állatkert kisboltjában vásárolt cica mindenesetre igen, hazafelé boldogan szorongatta.

Public Enemy number 1 terminated

Bár kissé megkésve, de ünnep van, mert Nóra több mint egy hete KIDOBTA  a cíííít, vagyis a cumit, az ősellenséget, minden anya Archenemy-jét, Lex Lutorját, Jokerét, stb stb. Mi már - illetve Kriszta leginkább - tiszta stresszben éltünk, hogy a gyerek úgy megy oviba, hogy még mindig cumizik éjjelente. Már bevetettünk mindenféle trükköt, pl vettünk egy spéci mesekönyvet aminek az lett volna a célja, hogy a gyereket rábeszéli a cumi elhagyására - hahaha, sátáni kacaj, álmodik a nyomor, még mit nem! Próbálkoztunk ígérgetéssel, ilyen regáló, olyan regáló, csereajánlatokkal, ekkora labda, akkora labda, de nem. Megszégyenítve hevertünk a képzeletbeli ring padlóján, miközben az óriás cumi a másik sarokban röhögött és a gyermek meg ránk számolt. De 9nél mindig feltápászkodtunk a padlóról, hát nem lehet ezt feladni, kűzdelmünk szent, célunk igaz, szívünk erős, karunk bátor, a többit tudjátok.
Aztán egyszer csak a cumi állaga elkezdett romlani, a vége kilyukadt, a tövénél elkezdett elvállni a műanyagtól. Ezt a csodát kihasználva mondtuk neki, hogy ez az UTOLSÓ CÍÍÍ, és ez az egy dolog amit elfogad tőlünk. Amikor bármire azt mondjuk, hogy ez az utolsó, az ok. Ha nem mondjuk és elzárjuk a tévét, akkor balhé van, de ha szólunk előre, akkor az ok.
Szóval mondtuk ez az utolsó cííí, több nincs és nem is lesz. Fel voltunk készülve a 3. világháborúra, hetekig tartó hisztire és átüvöltött éjszakákra.
Erre a gyerek odament a szemeteshez, kinyitotta és beledobta a cííít. ENNYI.
Azóta se szól egy szót se róla. Hihhhetetlen!

Kriszta meglátásai a témában

Apucika nem említette, hogy lezárult egy korszak, vége lett a bölcsinek, ami rajtam kívül mást nemigen viselt meg…. J Én egy kicsit szepegve vettem búcsút a gondozóktól, és szupersztár-Xavitól (adminisztrátor a bölcsiben), akinek a nyakán Nóra minden délután lógott kifelé menet, de a kiscsajt nem nagyon viselte meg a dolog. Elmagyaráztuk neki az utolsó napokban, hogy már lassan vége lesz a bölcsinek, és hogy már nem megy oda többet, mert ősztől már iskolás lesz és a ‘colegio’-ba fog járni, vagy ahogy itt becézik: cole. Neki ebből egyenlőre csak annyi esett le, hogy bölcsibe többet nem kell menni és ezért minden reggel el is mondja ébredés után: -A bölcsibe nem!

Közben még az utolsó hetek egyikén itt voltak nálunk nagynénéim: Judit és Zsuzsa, akik közül Judit olyan mély hatást gyakorolt a gyerekre, hogy mind a Zsuzsát, mind pedig anyukámat Juditnak hívja. J Helyesbítek, a Zsuzsát egyenesen Otro Juditnak (Másik Juditnak) hívta, anyu már csak egyszerűen Judit. Lehet, hogy számára anyuék annyira hasonlítanak egymásra, hogy azért mond mindenkinek Juditot, nem tudjuk….Mindenesetre jókat röhögtünk rajta.

Aztán hogy fokozzuk a vendégséget, most 3 hétig Andrisék macskája is nálunk vendégeskedik, aminek Nóra örül a legjobban, de örömét továbbra is csak szadista módon tudja kifejezni, ezért szegény cica válogatott kínzásokat kénytelen eltűrni, persze csak addig, amíg észre nem vesszük hogy mit művel, mert akkor az igen erélyes rászólás és a macska mellőli elrángatás következik be. Így is azért már kapott jócskán a cicus. Nóra szeretetének kifejeződései az alábbi módokon nyilvánulnak meg: macska nyakának elkapása, fejének a földre szorítása, a játék takarítóeszközökkel való ütlegelés, farok- és fülhúzogatás és csupa szeretetből teljes testtel való macskára fekvés. Macska becsületére legyen mondva, hogy ehhez képest még csak alig karmolta és harapta meg a kiscsajt. J Aztán vasárnap megérkezett a Mama (aki az egyszerűség kedvéért a Judit művésznéven fut Nóránál), és a kiscsaj rögtön bemutatta, hogy milyen a sötét oldal, mindezt Dart Vader jelmez nélkül, hogy a  Mama is szokja a gondolatot. Egész vasárnap kiállhatatlan kis szörny volt, aki mindenre azt mondta, hogy nem, mindenért vonyított, és egy kis agyrágóbogár volt….Féltünk is rendesen, hogy majd hogy bírják anyu idegei, de aztán a következő két napra megemberelte magát és normális, cuki kislányként viselkedett….aztán szerdára elmúlt. Két dologra gondolunk. 1. Ez a dackorszak 2. Kikészíti a nagy meleg és ettől olyan nyűgös. Kibírhatatlansága egyébként egyenes arányban áll a délutáni szieszta kihagyásával: amikor nem lehet rávenni, hogy aludjon ebéd után, akkor nem is lehet kibírni. Anyukámnak jövök sok doboz nyugtatóval és egy boksz-zsákkal. J

Amúgy a beszéde látványosan fejlődik, egyre helyesebb mondatokat rak össze, egyik reggel pl már megörvendeztetett egy -Jó reggelt Anyucika! - kerek mondattal, majd közölte hogy jól aludt és a Vakondot (Kisvakond – a szerk.) akarja nézni. Azért még előfordulnak jócskán vegyes nyelven előadott mondatok (A Nóra kér aguat!( - vizet)), meg kifacsartak is, mint pl.: nem akarom a széket, fájni kell a popóm! J Gondolom azoknak az anyukáknak akik egynyelvű környezetben vannak, furcsa lehet, hogy egy közel 3 éves gyerek ilyen egyszerű mondatainak örvendezek, mert az otthoni 3 évesek már sokkal több mindent tudnak mondatokba foglalni, de hát nálunk, ahol 3-4 nyelv kavarog a levegőben nagy eredménynek számít, meg az is, hogy egyre jobban el tudja különíteni, hogy mi a spanyol és a magyar.

Néhány szó a tengerpartról is: Péter vett neki egy kis mellénykét, habszivacs rudacskákkal, amik fenntartják a vizen. Nem voltunk benne biztosak, hogy majd hajlandó lesz felvenni, de aztán nagyon megtetszett neki és boldogan ment be apukája karján a hullámok közé, utána alig lehetett kivontatni. Azonkívül előadta a tengerparti Baywatch magánszámot is: keményen legyűrte apukát a parton-futásban, vagy 2 km-t futott oda-vissza és utána is még sokáig nagy élénkségben szenvedett. Szóval ez egy jó módszer az energiái lekötésére, és minket is arra sarkall, hogy fittebbek legyünk, hogy bírjuk a strapát. J Megyek is hétvégén beszerezni egy piros Baywatch fürdőruhát meg egy önbarnító spray+szőke hajfesték kombót, hogy méltó legyek a feladatra. J (Mondjuk nem ártana egy extra tüdőt is venni, mert hogy én 1 km futás után kiköpöm a sajátomat, az tuti).

Hétvégén tervezünk kiszabadulni a városból a természetbe, ha ez sikerül, akkor majd erről a kalandról is beszámolunk. Az már biztos, hogy a bungaló foglalásunkat visszaigazolták, szóval irány a Pireneusok. J

egyszer egy kis sátán egyszer egy királylány

Na ritkábban írok, tény. Ennek oka, egyrészt az időhiány másrészt a gyereknevelés élménye kezd egyre kevésbé a felhőtlen, pónis, rétenszökdécselős tevékenységgé válni, ami azelőtt volt, vagy aminek hittük.
Eljött a kösd fel a gatyád és tarts önvizsgálatot ideje. Meghasonlunk önmagunkkal és saját szüleinkké válunk - amire megesküdtünk, hogy mi bezzeg sose - és nap mint nap röppennek a testi fenyítések és a verbálisok is.
A gyerek se kímél minket, új módszere a hozzám érsz egy tollpihével és olyan sírást csapok, mintha bedarálták volna a kiskutyámat! Ezen már lassan röhögünk, de néha mégse.
Estére elfárad mindenki, a mi tűrésküszöbünk is igen alacsonyra kerül, a gyerek is mindenért sír, kiabál, nyivákol, megsértődik és tiltakozik. Szóval klassz.
Hálistennek a jövő héten szabin leszek, ami azt jelenti, hogy több időm, türelmem lesz, és mehetünk Zanyóssal és Nórával világot látni meg minden.
Egyébként még mindig imádjuk, csak kissé nehezedett a pálya....

Hiszti és üvöltés

Kriszta elkövette a hibát, hogy egy reggel a gyerek felébresztése nélkül el mert menni otthonról. Ennek én ittam meg a levét, csúnyán.
Próbáltam tök kedvesen ébresztgetni a kis majmot, de amikor megtudta, hogy anyu nincs ott, olyan balhét és üvöltözést csapott, hogy csoda ha nem hívták ránk a gyerekvédőket. És ezt jó 20 percen keresztül nyomta kitartóan. Valamivel sikerült elterelnem a figyelmét és utána lenyugodott, de azért ez durva volt.

Akinek még a borostám is tetszik

Egyik nap lányom odajön hozzám, elkezdi nagy érdeklődéssel piszkálni a borostáimat és azt mondja rámnézve a nagy szemeivel: Apa, que bonito!
Erre egyből úgy éreztem magam mint a félkilós vajtömb a forró serpenyőben, szépen elolvadtam.

Varicela - vaze, avagy bárányhimlő baze

Na elkapott minket is a piros pöttyös, na nem a túrórudi, amiért érdemes hazemigrálni, hanem a barihimlő. És a többesszám nem annak köszönhető, hogy megőrültem és többes szám első személyben beszélek a gyerekről, hanem, mert ebben az esetben még inkább mint egyébként, ami neki rossz, az nekünk is.
Hogy önző módon megmagyarázzam, végre lenne 5 nap szünetem egyben, na ennek lőttek, mert a gyerek nem mehet az utcára se, szóval 5 nap szobafogság egy kis türannosszal aki a napnyugtához közeledve egyre nyűgösebb és hisztisebb. Azt hiszem majd pihenek a melóban.
Szóval pár napja már mondta hogy fáj a lába, pupa, pupa, gondoltuk szúnyogcsípés, aztán csütörtökön már egyre több pontocskája volt, úgyhogy Kriszta felhívott, hogy készüljek a pénteki otthon maradásra. jeee. Ennek örülnék általában, de most még a kolegáimmal se cseszhetek ki, mert kevesen vagyunk, így otthonról dolgozás lett pénteken, a kis makival összezárva. Hálistennek a Cigna biztosító ilyen szempontból tök jó, szóltunk nekik este 8kor, lehet, hogy bari van a házban, már jött is a doki, tök jól elmagyarázott mindent, mondta, hogy a gyerek csináljon ami neki jólesik, egyen ami neki tetszik, nem mehet ki, ne vakarózzon stb stb. Király. Azóta a gyerek fagyin és Mickey Mauson él nagyjából és fehér krém borítja teste egyre nagyobb százalékát, amitől Kriszta idegbajt kap, mert minden fehér a lakásban is most már.
Az első nap még elment, de ma már ideges volt a kiscsaj és estére meg igazi csataló, úgyhogy most örülök, hogy alszik. Holnap folytatjuk a kűzdelmet.

Minimuki a búcsúban és a palimadarak - a la Kriszta

Itt a Szent Iván alias San Juan az nagy ünnep, ennek megfelelően több helyen is állítottak fel mini-búcsúkat, mindenféle zajos körhintákkal, kisautókkal és gagyiárusokkal, ahogy egy rendes búcsúban illik. Így vasárnap délután kilátogattunk az egyik közeli búcsúba, hogy Nóra találkozhasson a Mickey egérrel, akit előző nap láttunk arra császkálni, mivelhogy ez az új kedvenc. Szóval kiértünk, a Nóra már gyanúsan figyelte a sok színes sátrat, meg a mindenhonnan üvöltő zenét, aztán meglátott egy nagy műanyag cumiba csomagolt cukorkát, amit persze rögtön meg kellett vegyünk neki, hiába mondtuk hogy máshol még lesznek más dolgok….beült a mini-dodzsembe, de kiderült, hogy csak 4+ lehet használni, úgyhogy sikerült rábeszélnünk, hogy kiszálljon, aztán elmentünk megnézi, hogy előjött-e már Mickey egér, de amikor odaértünk a Walt Disney-s mesevasúthoz a Nóra sikítófrászt kapott és haza akart menni. Szóval gyorsan arrébb mentünk, kapott egy lufit és befizettük inkább egy labdás-csúszdás mászóházba, ott legalább jól érezte magát, aztán kinézte, hogy a szomszédban van egy körhinta, kis autókkal és vonatokkal, és csodák csodája beült oda is, és nem üvöltött, amikor elindult vele a kocsi, sőt még mosolygott is és integetett. Aztán mire végzett már annyira megtetszett neki, hogy nem akart kiszállni, úgyhogy gyorsan be kellett dobni, hogy megérkezett Mickey egér, és erre a varázsszóra végül otthagyta a kiskocsit, és mentünk Mickey egérhez, akivel kezet fogott és még vagy fél óráig szájtátva bámulta, ahogy táncolt a a mesevasút előtt. Aztán észrevettük Minnie egeret is, aki igazából egy hapsi volt és a közös protokoll-fotó után Pétertől kért pénzt piára. JJJ Mi meg mint a jó palimadarak adtunk, aztán utána még gyorsan kellett vennünk egy világítós, buborék-pisztolyt egy cigányasszonytól, amivel aztán Nóra telebuborékolta az egész búcsút. Így jól lehetett követni, merre járunk a tömegben: ahol az emberek hirtelen elkezdtek maguk előtt legyezni, na ott voltunk mi. J A  gyerek meg nagy koncentrálva lépegetett a kis ujjacskáit folyamatosan a ravaszon tartva, így kábé 10 perc leforgása alatt az összes lötyit kilőtte a pisztolyból… Viszont legalább jó élményekkel tért haza, egész este emlegette, hogy pacsizott a Mickey egérrel.

És már ilyen mondatokat tud alkotni: Nóra akar csokoládét. Pisilni kell. Nóra megijedtem. Nóra megettem. Anya no pega la Apucika (Anya ne üsd Apucikát!). J J J (Ha valaki még nem tudná ugyanis Pétert rendszeresen verem itthon. J). A hízelgést is mesterfokra fejlesztette, mert miután rámszólt, hogy ne üssem az apját, felhúzta a kis orrocskáját, széles mosolyra húzta a száját és egy nagy Apaaaaa felkiáltással odamászott Apukája ölébe és kismajomként, kézzel-lábbal átfonta és puszilgatni kezdte. Péter meg csak úgy olvadt el a nagy szeretettől.

Szombaton a tengerparton is voltunk, ahol már nagyon nyűgös volt, de a kis felfújható medencének úgy örült, hogy alig bírta abbahagyni a mű-röhögést, és ki-be mászkált belőle, így állandó ingajáratban voltam a kisvödörrel, hogy hozzam a tengerből az utánpótlás vizet. A viragos vászonkalapom is nagyon tetszett neki, abban ugrált és próbált a nagy karima alól kilátni, úgy nézett ki, mint egy nagyranőtt virág. Aztán végül sikerült rábeszélni, hogy aludjon, és akkor kezdődött a pihentető része számunkra  tengerpartnak, még aludtam is egy kicsit, meg voltunk szupernénjével a chiringuitoban jeges kávét szürcsölni. Aztán kiscsaj annyira belejött az alvásba, hogy fél 7kor már úgy kellett felébreszteni, de az elemei jól feltöltődtek, mert aztán indult a mókuskerék és egészen este fél 11-ig bírta. J Gyakran irigykedem rá, szerintem az energiája felével már egész napra jól lennék…

2 b+

Háháhá, nem tőlem tanulja el a gyerek a b+-et. Ki is lennék nyírva. De Kriszta már kétszer elszólta magát a gyerek előtt, aki kedves kis akcentusával azonnal lecsapott a szóKINCSre és beépítette passzív adattárába. Hálistennek még nem használja aktívan. Mondjuk szerencsés, mert itt mindenkit elküldhet magyarul bárhova, otthon meg spanyolul dettó.
Csodálom, hogy a reggeli autós beszólásaimból nem csippentett párat, de ennek igazából örülök, mert furán hangzana tőle az a sok kedvesség amiket reggelente szórok autóstársaim felé fruti helyett.

Az usziban fiesta volt, nagyon örült neki Nóra, még sose volt ilyen aktív, kalimpált lábaival mint a motolla, szedte, dobta a labdákat, ezerszer lecsúszott a csúszdán amire felmenni se hajlandó egyébként, sőt még az úszó szőnyegre is felmászott, pedig az totál para neki. Utána Szilárdéknál buliztunk és törtük a poharakat, a kiccsaj meg Annával és Szofival érezte szuperül magát egész 11ig, amikor hazavittük és becsúsztattuk az ágyába...

Ma vittem a bölcsibe és tök jó látni, hogy szuper jókedvvel ül le a többiek közé, mosolyogva néz mindenkire, láthatóan szeret ott lenni, szeretik a többiek is. Ja mikor mentem vele a parkon át reggel a bölcsibe egy apuka megállított, hogy nekünk tényleg van robotunk? Ehhh?? Mert a gyereke állandóan azt mondja, Nora robot, Nora robot. Hát erősen elgondolkoztam, azt mondom neki, hát volt egy robotporszívónk, amitől Nóra rettegett, amíg be nem krepált a dög teljesen, ő volt Robi. Hát lehet, hogy róla beszélt. Aztán egy kiscsávó odajön azt megfogja a kezemet, a Nóra meg a másikat, egy anyuka meg átvette a babakocsit, szóval sztár voltam reggel...

apu nemááá

A 3 jedibábu

Hát igen, ezek vagyunk mink, a megvezetett jedibábuk. Kritta, nénje és jómagam. Nóra kitalál valamit és mi pattanunk mint a nikkelbolha. Egymást túllicitálva hozzuk az ajándékokat, lessük az óhaját a kis plincesszának. Közben meg igen sokat röhögünk magunkon és egymáson.

A gyerek betanult pár mondókát, tök jól tudja a pont, pont vesszőcskét meg különösen szereti emlegetni azt hogy kac kac kukacot!

Más írta, de attól még igaz

http://hvg.hu/plazs/20140602_10_dolog_amit_minden_Anyanak_meg_kellene

1. Megígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy szeresd a tested
Sosem fogod tőlem azokat a szavakat hallani, hogy "fogyókúra" vagy "elhízás". Sosem fogok a súlyomról vagy a kinézetemről panaszkodni. (És ha megkérdezed, miért van annyi ránc a szemem körül, azt fogom mondani, hogy a nevetéstől). De azt sem fogom engedni, hogy te panaszkodja a tested miatt. Megtiltom. Egészséges vagy. Minden más lényegtelen.
2. Sosem fogom azt mondani, hogy valamit nem csinálhatsz meg, mert lány vagy.
Olyan büszke vagyok, hogy még mindig kosarazol, attól függetlenül, hogy néha te vagy az egyetlen lány a csapatban, és senki sem dobja neked a labdát. Szeretem nézni, hogy milyen határozottan akadályozod az ellenfeledet és milyen gyorsan futsz át a pályán. Amikor a labdáért harcolsz, kiugrik a szívem a helyéről. Megígérem, hogy a benned lévő tüzet mindig ébren fogom tartani.
3. Sosem fogom engedni, hogy gonoszkodj
Nem szeretném megtudni, hogy valakit készakarva kirekesztesz, vagy megbántasz. A világ így is elég kemény, főleg a kislányoknak. Ha te is részt veszel abban, hogy egy másik gyerek kevesebbnek érezze magát, tenni fogok érte, hogy soha többet ne forduljon elő. Méghozzá úgy, hogy megosztom veled minden tapasztalatomat és szeretetemet.
4. Amilyen sokáig csak lehet, elzárom tőled a nőellenes reklámokat
Tudom, hogy nem tudom örökké megőrizni az ártatlanságodat. De amíg tudom, távol fogom tartani tőled a fogyókúrás tippekről és csodakrémekről szóló magazinokat, melyek örök ifjúságot ígérnek. Kénytelen leszel együtt élni azzal, hogy a média bebeszéli, ronda vagy. De próbálok sokáig megvédeni ettől, amíg nem leszel elég erős ahhoz, hogy ezeket az ördögi támodásokat figyelmen kívül hagyd.
5. Mindig arra foglak biztatni, hogy élj hangosan és szenvedélyesen
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tiszteletlenül, de azt szeretném, hogy a hangod tiszta és határozott legyen – fontos a véleményed, csiszold a hallásodat! Mindegy milyen őrületesnek is tűnnek az ötleteid, oszd meg őket és adj teret a lelkesedésednek.
6. Sosem foglak arra kérni, hogy "tegyél fel egy kis rúzst"
Remélem soha nem nézel mad úgy a tükörbe úgy, hogy szükséged lenne egy kis sminkre. Ha mégis, akkor ahhoz nekem semmi közöm.
7. Ameddig csak lehet, az én kislányom maradsz
Emlékszel milyen mérges voltam, amikor megpróbáltál a kis fenekeddel twerkelni? Nem érdekel, hogy mit tanultál a másik lánytól az iskolabuszban, ez nem méltó. A lányok így is túl hamar és túl gyorsan felnőnek. A gyerekkort mégegyszer nem élheted át, úgyhogy adj magadnak időt arra, hogy a babáiddal játszhass, és angyalporban vágtázó lovakról álmodhass. Tartsd meg a varázslatos fantáziád minél tovább!
8. Megígérem, hogy mindig ítélkezés nélkül meghallgatlak
Szeretném hallani az álmaidat, a véleményedet és az elképzelésedet az életről. Szeretem a világot a te szemeiden keresztül látni. Még ha nem is túl praktikus (és egészséges), minden alkalommal elámulok, hogy egy olyan embert hoztam a világra, aki ennyire szenvedélyes, bölcs és ekkora tehetsége van a bolondozáshoz. Tudom, hogy a következő ötvennéhány évben lesz néhány kellemetlen vitánk.
9. Megígérem, hogy feltétel nélkül szeretlek
Mindegy, hogy tinédzserként hányszor mondod majd el, hogy utálsz. Tudni fogom, hogy épp a hormonok okozzák, és hogy sajnos az én temperamentumomat örökölted. Azt nem ígérhetem meg, hogy teljes lelki nyugalommal fogom végignézni, ha egy kis boszorkánnyá változol, de azt igen, hogy minden este megölellek és megbocsátok.
10. Ha még eddig nem jöttél volna rá: úgy szeretlek, majd megeszlek
Komolyan veszem az anyaságot, ezért írtam le ezeket, és arra kérlek, hogy minden ígéretemet tartasd be velem!
Sok szeretettel, Anya

Anyucika bejegyzése

Minimuki mondásai:

Nénje solita elment a csuccsu.

Seguro que elbújt.

Nóra a mondatalkotás mellé a szadizmust vette fel új időtöltései közé, ami abban merül ki, hogy igyekszik minél nagyobb fájadalmat okozni és közben lesi a reakcióinkat. Módszerei közé az alábbiak tartoznak: összecsippenti a nyakbőrünket, majd csavarint egyet rajta, belenyúl a szánkba és széthúzza a két szélét a két kezével, belecsíp/beleharap a karunkba/lábunkba/arcunkba vagy pedig csak csapkod bőszen, lehetőleg minél nagyobbat. Egyik nap nem “akartam” felkelni a délutáni szunyókálásból, erre úgy pofonvágott, hogy majd leesett a szemüvegem. Nyilván rászólunk, és nyilván verést veréssel nem kezelünk, csak akkor felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni hogy abbahagyja? Mert nem úgy tűnik egyenlőre, hogy bármi is meghatná. Ha rászólsz és lefogod a kezét, akkor csak vigyorog, ha ráütsz ne adj Isten, akkor is vigyorog….ha megbünteted és mondjuk kiállítod a folyosóra, röhögve elrohan tizedmásodperc múlva. És közben persze nem lehet rá haragduni, egy percnél tovább, mert olyan repertoárja van vicces arcokból, hogy az újkeletű stand-up komédiások mind beállhatnának hozzá kisinasnak. J Meg persze utána rögtön jön a vigasztalás is az elnyújtott Aaaaanyaaa kiáltással és belerepül a karomba, mintha a világ legnagyobb cukor-bogyója lenne. Aztán jön az elolvadás….Jedi bábuk vagyunk mindketten, nem vitás. Apukájának hála már ezt a kifejezést is megtanulta és vidáman kiabálja az arcomba: Anya, Jedi bábu, anya, Jedi bábu!

Aztán már megtanulta elmondani a Pont-pont-vesszőcske rajzolós mondókát, meg a Cirmos cica haj kezdetű éneket, aminek mondjuk csak az első sora megy, a többit halandzsával egészíti ki, ugyanebben a stílusban nyomja az A part alatt kezdetű nótát is…

És mostmár szétszedtük Nénje segítségével (kösz Nénje!) a kiságyat is, így már mint az igazi nagylányok nagy ágyban alszik. Az első pár éjszaka kicsit necces volt, mert még mindig azt hitte, hogy nem tud kijönni, ezért mindig kiabált, amikor pisilnie kellett, de mostmár megszokta, hogy a bili ott van az ágy mellett, amiről le tud jönni és szépen ráül egyedül…tegnap majdnem történt egy kis baleset, mert elfelejtettem bekészíteni a bilit, aztán olyan fél éjfél körül felébredt, sírt, és zombi üzemmódban komótosan lemászott az ágyról, letolta a pizsigatyit és már ült is le a szőnyegre…. Bádi, a szuperapu az utolsó pillanatban érkezett, hogy alátolja a bilit, és megmenekítse a szőnyeget a szégyentől. J Utána még sokáig röhögtünk….

Meg aztán nagy utánzóművésszé is vált, hallom ahogy a játékmackóinak magyarázza, hogy mit is kéne csinálniuk, ahogy én szoktam, vagy elsorolja, hogy mik fognak történi: vamos a banyo (megyünk a fürdőbe), comer (enni), tévé y a dormir (és alvás). Aztán minden este mese is van elalvás előtt, ezért aztán azt is szoktuk játszani, hogy én fekszek le aludni és a Nóra engem imitálva mesét olvas a könyvéből, totál halandzsa-nyelven. Az új kedvenc könyve az Ancsáéktól kölcsönkapott Anna-Peti-Gergő, ezt akár egész nap lehetne neki mesélni. Már gondoltam rá, hogy hasonló stílusban én is írok neki meséket, ahol a Nórával történnek mindenféle kalandok, az lehet, hogy mégjobban tetszene neki.

Nagyon érdekli a wc-zés témaköre is, mivel mi általában megdícsérjük a produktumait, ő is mindig bejön érdeklődni, hogy nekünk hogy sikerül, szétröhögöm magam, ahogy megpróbál megtartani a klotyó felett, aztán megnézi, hogy mi sikerült, majd ha látja a végeredményt, akkor megdícsér: - Muy bien, anya! (Nagyon jó, anya!) J

Mostanában Péter többször volt otthon (Magyarországon), ilyenkor mindig nagyon hiányzik a kiscsajnak, naponta 50x is elmondja, hogy Apa elment az avion és a kis kezével mutatja, hogy felfelé….a bölcsiben mesélték, hogy azt játszotta, hogy felhívta telefonon az apukáját és utána elsírta magát. Még jó hogy van skype, így némiképp lehet enyhíteni a hiányon és a nagymama is láthatja a kisunokát, aki félpercenként ki- és belibeg a képernyőbe. Ezért aztán a mama el is nevezte Villám kisasszonynak. Aztán mikor megjön az Apa, akkor van nagy öröm és az ajándékok láttán sikoltozás.

Hát így telnek mindennapjaink Minimuki Földén.

Maquina de duma

Dumagépünk irgalmatlan tempóban sajátít el és alkalmaz új kifejezéseket, mondatokat. Az, hogy Nora triste, már rég idejétmúlt, most már ilyeneket rak ki nekünk, hogy
Apucika megy arriba avion! vagyis apu hazarepül.
Van még sok más is, csak már túl késő van és nem jutnak eszembe, de ezt pótolom.
Másik aranyköpése: Nora befingott! :)
De azért a nonverbáliis komunikációs képessége a legjobb. Szeretem, amikor közvetlen odatolja az arcát a tiedhez és tele torokból üvölt mint Hulk, mert ez vicces és mert apának is pont ilyen jó a humorérzéke... meg amikor a poficsipkedés brutál változatát alkalmazza és tíz körömmel röhögve nyúzza le a bőrt az arcodról - a fejem azóta úgy néz ki mint aki egy tucat macskával aludt.

vége a pelusoknak

Nóra már alig használ pelust, csak éjszakára. Napközben pánikszerűen értesít mindenkit a közelgő veszélyről és általában sikeresen orvosolja a problémát.
És sose hittem volna, de rájöttem, hiányozni fognak a pelusok. Miért? Mert többet ilyen nem lesz. Már kilépett ebből a korból, "felnőtt", és ez az idő nem tér vissza már soha. Miközben tökre örül az ember, egyben kicsit sajnálja is, mert aztán lassan elmúlik a bújós korszak, a cukipofa korszak - bár ezt kétlem, és a furán összerakott mondatocskák.
Pillanat, felpofozom magam kicsit, hogy nehogy elérzékenyüljek, na légy már férfi, na...

a legjobb foto rolunk.

koszi Zsofi es Allen

part2

part

a kis dumagép

Pénteken lementünk a partra meló után és tök jó volt. Sütött a nap, fújt a szél, kergetőztünk Nórával, szedtünk kagylókat, mi kell még? Jól el is fáradt mire hazaértünk.
Szombaton uszoda, némi hisztivel és balhéval: nem akarom ezt, nem akarom azt, menjünk haza, stb.
Délután gondoltuk elsétálunk a hely ramblára és megnézzük a vásárt, de igen rossz döntés volt nem vinni a babakocsit mert a leghosszabb és legkiborítóbb séta volt a héten.
Vasárnap Zsófiékkal sétáltunk és ettünk, ittunk, ez már sokkal jobban sikerült. Mindenki jól érezte magát.
Nóra ontja a meglepő kifejezéseket sőt énekelni is elkezdett, pl A part alatt vagy Megy a vonat.
Ma reggel nézte a reggeli pepapiget és magyaráz valami piros labdáról mikor a tévében csak kéket látok. Kérdezem hol, és elmagyarázta, hogy a lyukban van a piros, mert golfot játszottak. És tényleg...

ide tartozik

Ez a kislány segítségre szorul. Hát segítsünk, bárki, bármennyivel.
http://www.gofundme.com/elizaoneill

Új szavak és kifejezések

Lányunk egyre másra új kifejezésekkel örvendeztet meg minket, amiket csak így előránt a kalapjából meglepetésszerűen.
Néhány új szavacska amit fruti helyett elhintett mostanság:
por supuesto - természetesen
cansado - fáradt - ez nálunk minden családtagra elmondható, néha egyszerre, néha felváltva.
Nora perdido- eltévedt - na ezt nem vágom mire használja
se acabat - ez lehet hogy kicsit katalán, se acabo lenne a spanyol, -véget ért, ennyi
anyucika-apucika contento - elégedett
Nora triste - ismét nem tudom miért használja nagy előszeretettel
Aztán  vannak hatalmas szónoklatai amiket gesztikulálva ad elő, mintha fellépne az EU parlamentbe, csak messze értelmesebb mint az ott valóban fellépők többsége.

Szerintem húsvétra simán túladagoltunk neki a csokit és cukrot, jól meg is szívtuk, pörgött egész nap megállás nélkül, majd este annyira elkészült, hogy átment hisztimanóba és le kellett fektetni.

apróságok

Szombaton elmentünk usziba, egész jól sikerült, mert odafele mindig balhé van, hogy leül minden sarkon, nem akar jönni stb. De most örült, meg próbálok mindent előre elmondani neki, és akkor valahogy szívesebben csinálja. Szóval az úton mindenkinek elmondta, hogy megyünk usziba, ez kb 10 ember, és mindenki tök aranyosan reagált rá -- próbáljanak meg máshogy reagálni és leharapom a fejüket :D -- szóval meg is érkeztünk az usziba. Az átöltözés is ment fájdalommentesen, aztán megint egészen ügyes volt a vízben, egyre jobban mozgatja a lábait, haladunk az úszás felé. Igaz fél óra után már mondta, hogy menne haza, de kemény voltam, maradtunk végig. Aztán visszaöltözés, pisi a férfiwcben, én is felöltöztem, utána a nyakamba csaptam és mentünk haza. Hazafele még pár embernek elmondta, hogy most jövünk az usziból....
Aztán mire a kapunkhoz értünk már nagyon csuklott le a feje, elfáradt.
Vasárnap elmentünk Igualadaba, mert mondtam, hogy még egy otthon töltött hétvége és hülyét kapok. A városka szépecske, egy csodás Gaudi által tervezett egyházi idősek otthonával, ha jól értettem. Na de erről majd a másik blogon. Nóra annyit futkosott, hogy csak na, jött Anna is és ketten elvoltak egész délután, mentünk erre, arra, beültünk egy hatalmas kebabra, a gyerek tömte befele ezerrel, hogy öröm volt nézni, aztán fagyi, ami végigfolyt Ancsán és Krisztán is, és a kocsiban meg a kipusztulás. Persze a kezében volt egy nyalóka, amit Kriszta el akart venni tőle, mert alváshoz nem kell, de olyankor mindig felébredt és még jobban szorította. :) Nem viccel, ha kajáról van szó.

az igazi gamer

Száj, kéz, láb, folyt...

Na a doktornőről meg a nem fertőző szkl (Száj, kéz, láb) vírusról annyit, hogy már Kriszta is elkapta...
Néha tényleg elég furák az itteni egészségügyiek, persze az se segít, hogy nem anyanyelvem a spanyol. De ez nem az első eset, hogy valami fontosról esetleg tök mást mondanak, mint ami a helyzet.
Nóra minden napra kitalál valami újat, egyik este beült a plüssjátékok közé a dobozába pl. Ma reggel akárhogy ébresztettem, nem volt hajlandó felkelni, aztán dührohamot is kapott aztán jött az anyja.
Tegnap szépen felöltözött egyedül, csak a bugyi került a melegítőn kívülre, így eléggé supermanósan nézett ki...

Száj, kéz, láb vírus

Szegény Muki egész hétvégén nem sokat evett, aztán hétfőn már láttunk rajta piros pöttyöket itt ott, szóval gyorsan felhívtuk az orvost, aki mondta, hogy valószínűleg ebben a száj, kéz, láb vírusban szenved, ami nem skarlát de azért maradjon otthon. Hurrá.
Kedden úgyis szünnapom volt, így elmentünk a gyerekorvoshoz, aki megerősítette a dolgot, hozzátette, amikor a pöttyök kijöttek, elvileg már nem fertőző a dolog, szóval meheten bölcsibe is akár, de gondolom a többi szülő meglincselne, ha pöttyös gyereket engednék a többi közé. Ja, még hozzátette, hogy leeshet a gyerek körme, de no worries, majd visszanő. Erre majd beszartam, mert nekem esett le körmöm, de évekig tartott mire visszanőtt és sose lett szép, szóval nem örülnék, ha Nórának is lenne ilyenje. Enni csak krémeset tud, mert a szájában vannak a kis bigyók és minden fáj neki, szóval joghurt és fagyi kúrán volt a maki, egész jól elvolt vele. Elmentünk a boltba, ahol megbíztam, hogy ő húzza a kosarat és csodák csodája, tök jól viselkedett, kell neki a feladat és hogy fontosnak érezze magát. Egyébként kis ördöggé változik. Most két napig Kriszta lesz vele, aztán megint én pénteken, és a jövő héten már mehet a többiek közé.

Daj véjde mese

Nórával felhívtuk anyut aki az esti mesefelelős és felolvas a gyereknek kis mondókákat a kukirukikúúúról ahogy Nóra nevezi néha a kukurikút, bár több ezer más szórakoztató kifacsart verzióját tudja előadni ennek a szónak.
Szóval felhívjuk anyut, de a gyereknél ott volt a kulcstartó ami különböző starwarzos hangokat tud kiadni, pl Darth Vader, Yoda, lézerkard, Artu. A gyerek ezeket nyomogatta és mutogatta anyunak, aki csak hülledezett, hogy milyen lökött fia van, hogy ilyenre tanította az unokáját. Aztán a végén kérdeztük Nórát, hogy milyen mesét szeretne holnap és nagy boldogan benyögte: Daj Véjdej!
Büszkeség öntötte el a szívemet azonnal :)).

Az első úszás

Tegnap történt először, hogy Nóra tényleg úszott a medencében. Persze a mentőöv szerű polifoam virággal, de akkor is. Végre kapálózott a lábaival sőt a kezével is és mondta, hogy nadar, nadar. Aranyos volt. Már épp gondoltuk, hogy nem fogjuk beiratni a következő tanfolyamra, pihenünk egy kicsit, mert a szombati elindulás mindig horror, de így, hogy látom, hogy tetszik neki, inkább maradunk.

Egyébként megjött a dackorszak, műsírás, kinek nagyobb az akarata stb örömök. Ki kell találnunk valami sikeres taktikát, mert egyébként bajok lesznek. Egyelőre a büntiszék bevezetésében egyeztünk meg, majd elmesélem milyen eredményekkel.

daj véjde

Kislányomnak megtanítottam Darth Vader nagyúr nevét és most elég sokat emlegeti miközben aszmás rohamhoz hasonló légzéssel próbálja utánozni a maszkos szörcsögőt. Csak nehogy a bölcsibe azt higyjék valami rohama van a kis makinak amikor elkezd sebesen szuszogni.
A pólót még mindig nem hajlandó felvenni.

Az egyenpóló

Nóra még nem tudja, de már megvan az egyenpólónk. Tádáá: (Sötétben világít, vazze.)

Update: Persze nem bírtam ki hogy ne mutassam meg neki, kérdem, na felvesszük a pólót? NO! :(

De este már ki tudta mondani hogy Daj Véjdö, yippeeee. 

új szavak és kifejezések:

Kislányunk rohamléptekben halad a spanyol szavak elsajátítása útján. Néha megdöbbentő mikkel áll elő.
Már mondja hogy Nora es triste (szomorú) vagy xy llora (sír). A caballo vagyis paci, az nála ballo, az avuit még mindig álmost jelent és nem tudjuk honnan vagy milyen nyelven.
Jövőre nagyon fel kell kötnünk a gatyánkat, mert ha elkezd csevegni katalánul (ami ugye itt az egyetlen nyelv a suliban, habár állítólag ez egy bilingual autonomia) nagy gondban leszünk. Mikor van nekem időm katalánt tanulni?? Még az usziba is csak a délutános műszak esetén tudok elmenni. Na de a lényeg, a gyerek beszél, okosodik, magyaráz, látszik, hogy céltudatosan ki akarja fejezni magát, habár még nincs meg hozzá a szókincse mindig.

Karnevál - Carnestoltes avagy bolondkirályok avagy mittomén

A bölcsiben karneváli hét van, minden nap más hülyeséget parancsol alattvalóinak a bolondkirály, aki egy papírmasé figura a bejáratnál. Az egyik nap kifordított ruhában kell menniük, a másik nap a szülők valamelyik ruháját kell viselni, a harmadik nap meg felemás cipőben stb. Nóra minden nap más pingálással az arcán tér haza, aminek nagyon örül és alig hajlandó lemosni este. Egyre több szót használ, tök ügyesen mondja ki mind a magyar mind a spanyol szavakat, kifejezéseket. Ráadásul nagyon kedves is, amikor hazamegyek mindig rohan az ajtóhoz, segít levenni a cipőmet, segít bevinni a bevásárlást szóval cuki. És egyfolytában jár a szája, néz rád nagy kék szemekkel, hogy vágod-e mit is akar mondani.

K pasa apucika?

A héten délutános vagyok, így nem jutok haza fél 11 előtt és a gyerek már alszik. Ezért 9kor felhívnak fürdés közben és hallgathatom a csivitelést :). A gyerek mostanság apucinak szólít amikor jó kedve van, ha rossz, akkor marad az APA, NO! De ma mákom volt, apucika vagyok és még elvileg puszilgatta Kriszta mobilján a képemet. Kell ennél több?

Mindennapra valami

Igazából minden nap írhatnék valamit, legalább egy apróságot, mert Nóra mindig kitalál valamit amivel feldobja a napunkat.
Az egyik nap a frissen sült kalamárit lopta a konyhában és hiába mondtuk hogy forró, úgy harapta mint egy kutyus.
Szombaton úszni mentek Krisztával én meg kintről integettem nekik és a gyerek hamarabb észrevett, mint az anyja :).
Kapott új kedvencet is, Barit, akit mindenhová magával cipel, mint Lálálét. - Köszi, Gyula!
Új dumája, hogy Apu beszorult!, ezt még nem vágjuk hogy mire és miért mondja, de vicces.
Vasárnap étterembe mentünk egy ovistárs szüleivel, csak hogy szopassuk magunkat. A két gyerek egy fél órát futkosott a kerekasztal körül, összetört egy poharat, utána mikor már nagyon meguntuk, a kiscsóka anyukája lerakott egy mobiltelkót az asztal közepére amin Pocoyo ment, és csend lett. Szomorú, de ez van, ha nyugalmat akarsz, Pocoyo illetve bármilyen tévéműsor.
Ja, igen, tegnap szépen felöltöztettem, hogy megyünk a bölcsibe és csak a kocsiban vettem észre mikor hátranéztem, hogy a pici lábain kifele csámpázik mindkét cipő, mivel sikerült fordítva ráadnom őket. Még jó, hogy így vissza tudtuk cserélni a bölcsi előtt.

Miss Halandzsa - irta Kriszta

Nóra újabban nagyon szórakoztató, látványosan figyel arra amit mondunk, és minden eddiginél jobban próbálja utánozni a szavakat…most kell igazán felkötni a gatyánkat csúnya beszéd ügyben… Aztán meg ahogy azt hiszi, hogy minden amit mondunk, az úgy  jó, ahogy van. Példa: Péter egyik délután ottfelejtette magát a játék-szobájában, a gép előtt, mire viccesen mondom Nórának, hogy apád meg beszorult a szobájába. Ezek után Nóra fél órán át ezt ismételgette: Papá beszorult, papá beszorult…. J

Legújabb szórakozása, hogy a Pou nevű kis lénnyel beszélget a mobilon, ami nem is igazi párbeszéd, hiszen a szoftver csak  felveszi és visszamondja, amit ő mond, de ez Nórát egyáltalán nem zavarja abban, hogy hosszas értekezésbe fogjon. Nagyon vicces ahogy a telefonnal a kezében sétál és közben a megfelelő karmozdulatokkal kísérve, mindent bemutat Pou-nak: - Este es mamá (ez anya), este es papá (ez apa), este es Lállálé (ez a Balambér – a kedvenc nyula- a szerk.)…hublulblule. Leeleelblu…blleee, blulbul blublulee Keka Kigg (Peppa Pig)... Péter megpróbálta felvenni videóra, fél óráig lélegzet- és röhögés-visszafojtva hallgattuk Nóra beszámolóját, mire a félórás nagymonológ végén az átkozott fényképezőgép kiírta, hogy write error, utána meg hogy read error…szóval az egész felvétel ment a lecsóba…mit meg téptük a hajunkat.

A kedvenc szava továbbra is az hogy NOOOOOO, és ezt tudja mindenféle hangszínben és hangerővel variálni. Ez minket is trükkösebb kérdésfeltevésekre sarkall, aztán vagy bejön, vagy nem….legtöbbször nem….talán a fogunk közé szorított fadarab lenne a leghatékonyabb, hogy a NO-val egybekötött hisztis periódusokat tombolás, kiabálás és ráncigálás nélkül mi is békésen átvészeljük. J

Hétvégén egyik reggel hallom, hogy kiabál a szobájában: Mamáá, Anyaaa, mamááá…begyek hozzá, látom, hogy ott van minden cucca kidobálva a kiságyból, és a kisasszony egy szál pelenkában ott ücsörög a kiságyban és azt mondja nekem, hogy: - Frío… (Hideg)… J Este azt is felfedeztük, hogy az összeillesztéseknél egy kissé meglazult az ágy, a rács pedig kissé le volt tolva…lehet, hogy nemsokára eljön az idő, hogy áttegyük rendes ágyba, mielőtt szétszedi maga alatt a kiságyat Hulkika….

Amúgy nagyon cuki, egy kis bújós cica, ettől persze teljesen elolvadunk. Főleg mikor azt mondja Péternek, hogy Apucika (amit nem mindig sikerül neki kimondani), nekem meg: Aaaaa, Anyaaaa és odabújik, vagy odadugja a pofiját, hogy adjunk rá puszit….

ha péntek akkor jáccótér

Pénteken hamarabb végzek, úgyhogy kocsival simán odaérek a bölcsi melletti parkba nemsokkal azután, hogy Kriszta összeszedte a gyereket. Ez jó. Legalább együtt bohóckodhatunk kicsit. Igaz a héten csütörtökön nem melóztam, így akkor is össze tudtam szedni a gyerkőcöt, aztán kikövetelt belőlem egy fagyit, amit 20%ban ő evett meg, 30-ban én és a fele el lett hajítva nagy ívben, ahogy azt szokta. De fini volt, hmmm. Bár utána otthon le lettem cseszve, hogy hogy mertem fagyit télen (haha tél, 16 fok, na mindegy) és hogy biztos megfázik és akkor nekem annyi. Akkor is jó fagyi volt.
Na szóval péntek. Megyek a csajok után, aztán kiderül, hogy a bölcsiből Emánuellel és a szüleivel bandáznak együtt. Emánuel kissé kisebb fiú létére mint kislányom és ő volt az aki egyszer izomból rámarkolt Nóra hajára és csak pajszerrel tudtuk lefejteni onnan, szóval van köztük valami. :) Na most meg rivalizálnak. Nóra féltékeny Emanuelre, és ha leemelem a kissrácot valahonnan, a lányom keresztbe csapja karjait és durci fejet vág. Ennyi. Mindenhova egyszerre akarnak felmászni, mindennel egyszerre akarnak játszani. Az a szó, hogy compartir vagyis megosztani, nem igazán hatja meg Nórát. Mindenesetre a játszóteret mint katonai kiképzőpályát körbeszáguldották pár tucatszor, itt fel, ott le, át a kötélen, lehetőleg arccal a sóderba, szóval fantasztikus élmény volt. Még közben pár értelmes mondatot is tudtunk váltani a szülőkkel, szóval szinte kikapcsolódás volt nekünk is.

how to be a good?? dad - a segítség mindig jól jön

http://www.howtobeadad.com/
Itt találtam ezt a fantasztikus munkahelyi - mármint otthoni kisegítőposztert vész esetére. Ajánlott kinyomtatni A3 méretben és több helyen kiakasztani.

zabagep az ikeaban

új szavunk: tonyó

és mai napi új szavunk jelentése: torony.

Tegnap a gyerek amikor meglátott délután, megragadta a fejem és tiszta erőből összedugta velem az orrát. Kissé fájt, de meghatóan kedves volt :)). Erősen emlékeztet minket a Croods c. rajzfilmből a legkisebb kiscsajra, de engem már a nagyobbra is, mert tiszta szeretetből képes nagy fájdalmat okozni. Egyébként imádjuk.

Lilaszáj hercegnő és a 3 királok

Először is szeretnék valamit gyorsan kijelenteni. Ha a blogból úgy tűnik, hogy a gyereknevelés csupa móka és kacagás, akkor elnézést, de csaltam, nem írtam bele a nehéz részeket. Leginkább rózsakerthez hasonlítanám (jó sok tövissel) , mert habár csodás, nagyon megszenvedsz vele. Nálunk most van az az időszak, amikor nap mint nap nem úgy viselkedek a saját gyerekemmel ahogy szeretnék, hanem elborul az agyam, rángatom a kölköt fel a földről, ahová mostanság nagy örömmel fekszik állandóan és a többit nem is említem inkább. Tudom, hogy nagyrészt velem van a baj, vannak napok amikor nincs türelmem, ő meg olyan amilyen, egyelőre leginkább a cukitól a kiboritóig minden. Szóval nincsen Nóra idegösszeroppanás nélkül...
De azért cuki is. Beszél egyfolytában, most előjött bagybi, amire csak tippeljük hogy Barbi akar lenni, de hát Barbink nincs, lehet, hogy ezt fájlalja. Szombaton az ikeában ebédeltünk, gondoltam, minek a gyereknek külön menü, ugyse eszik semmit. Na bezzeg amikor meglátta az én csülkömet sült krumplival, maga elé kérte és kétpofára tömte befele, én meg ültem ott kaja nélkül és hülyén néztem magam elé. Persze azért a maradékot csak megkaptam.
Vasárnap irány az uszi, mert most vettünk bérletet mindkettőnknek Krisztával, Nórát meg a jövő héttől beirattuk tanfolyamra. A vizet imádja, fél óra után már lila szájjal se akar kijönni a partra. A kis lila fürdőrucijában nagyon aranyos. Szóval nem lesz gond az úszással, tetszik neki minden.
Kriszta meg egyre jobban jedi gyakorlóbábuvá válik, a gyerek úgy csavargatja az ujja köré, ahogy akarja. Én direkt nem veszem fel az utcán, mert már nehéz is, meg teljesen leszokott a sétáról és a babakocsit se hajlandó használni. Bezzeg Kriszta, aki mindig panaszkodik hogy fáj a dereka, gyere Nóra ülj a nyakamba, vagy a hátamra. Szóval hülyére vagyunk véve rendesen, jobb hozzászokni. Ha valami számára kedvezőtlen választ kap, egyből lebiggyeszti a száját és jön a műsírás, jó hangosan.
Ja persze, vasárnap este volt a 3 királyok felvonulás, és ismét csak az utca végéig kellett kiszaladnunk, szóval kényelmes volt. Mások jöttek felfordított esernyővel, hogy minél több cukit tudjanak elkapni, mi csak hagyományosan a földről kapkodtuk, illetve én a gyerekkel a nyakamban irányítottam Krisztát: ott is van még, arra, lökd föl a kiscsávót, fejeld le, ez az!
Jöttek a dobosok meg minden, jó kis felvonulás volt.